 |
             |
 |
A kvetkez Nemzetisgi nap: 2012. jnius 03. vasrnap
XIII. Kerleti Napok programjai kzl kiemelten hvjuk fel figyelmt a 2012. jnius 3-n megrendezsre kerl "XIII. kerleti Nemzetisgek Fesztivlja a Babr utcai templom eltti tren" c. rendezvnynkre. A rszletes program
|
rmny kdexek, rmny motvumok - gyermek alkotsokban
Idpont: 2012. prilis 2. htf, 17 ra
Helyszn: Orszgos Idegennyelv Knyvtr, 1051 Budapest, Molnr u. 11.
trium: gyermek alkotsok (prilis 2-11.)
Rendezvnyterem: A Szentpteri Stdi mvszei s a felkszt tanrok alkotsai (prilis 2-20.)
Szervez: Szentpteri Jzsef tvs Ipermvszeti Stdi
Fvdnk: dr. Gloviczki Zoltn kzoktatsrt felels helyettes llamtitkr
A meghv letlthet itt |
Rovinyeta - thasznlati jog Erdlyben / Romniban
Itt lehet elektronikusan megvenni.
A honlapon - akr magyar nyelven - tovbbi informcik is kaphatk.
Figyelem! Br ritkn ellenrzik, de a bntetsi ttele 300 RON ami kb. 75 EUR. Radsul a forgalmit is bevonja az ellenrzst vgz rendr, amg be nem mutatod a yardon a megvsrolt Rovinieta-t. |
Kzmeghallgatst tart a XIII. ker. rmny K
Szeretettel vrunk mindenkit a 2011. november 24-n 17 rakor kezdd rendes ves kzmeghallgatsunkon.
Napirend:
- elnki beszmol
- filmvetts
A program utn ktetlen beszlgets lesz.
|
Kisboldogasszony napi fesztivl Gyergyszentmiklson
A XIII. ker. rmny K elnke Kabdeb Jnos gy is mint vendg s gy is mint killt, aktv rsztvevje volt az idn szeptember 9-dike s 11-dike kztt tartott rendezvnynek.
rmny Mvszeti Fesztivl programjt itt olvashatja.
|
A killts bezrt. Minden ltogatnak ksznjk a rszvtelt. Tallkozzunk a kvetkez killtson. Figyelje hradsainkat.
MEGHOSSZABBTVA! - Kabdeb Jnos fotkilltsa
A killts ltogathat 2011. jlius 8-ig naponta 10 s 18 ra kztt.
Fotcsokor cmmel Kabdeb Jnos killtsa megnylt 2011. jnius 3-n 17 rakor az AJAMK-ban. A tmk kztt szerepel Velence, Erdly, rmnyorszg is.
A killtst Kabdeb Lrnt Prof. Dr. irodalomtrtnsz nyitotta meg. .
Minden kedves ltogatt szeretettel vrunk.
|
A szumgaiti mszrls 23. vforduljra
sszefoglals
Szumgait Azerbajdzsn harmadik legnagyobb vrosa, Bakutl 30 km-rel szakra. 1988. februr 26-mrcius 1. kztt itt kerlt sor az n. szumgaiti mszrlsra, amelynek sorn azerbajdzsniak rmny lakosokat gyilkoltak meg, s amely utn az letben maradt rmnyek a vrost s az orszgot elhagyni knyszerltek.
Ez a tragdia az 1988-1994. kztt zajl s a mai napig fel-feltmad karabahi konfliktus egyik fontos esemnye volt. Az egsz konfliktusnak, s ezen bell a szumgaiti mszrlsnak is szmos eleme a mai napig tisztzatlan, illetve les vitk trgya, nem alakult ki egysges llspont a szembenll felek kztt. rmnyorszg s Azerbajdzsn a mai napig hborban ll egymssal, az 1994 mjusban alrt tzszneti megllapodst pedig kisebb incidensekkel rendszeresen megszegik.
Trtnelmi elzmnyek
A 11. szzadtl kezdve oguz trkk szlljk meg a trtnelmi rmnyorszg terlett s krnykt: a Szeldzsuk Birodalom Anatliban is elrenyomul, visszaszortja a Biznci Birodalmat, majd szultnsgokara hullik szt. Egy jabb dinasztia Oszmn Birodalom nven egyesti ket, majd 1453-ban Konstantinpolyt elfoglalvn a Balknt is alveti s Bcsig nyomul.
Ekzben Anatlia terlete dehellenizldik s trksdik, mikzben a trtnelmi rmnyorszg terletn az rmnyek s perzsk szorulnak vissza a trkk javra. rmnyorszg terletn a 16-18. szzad kztt szinte folyamatosak a trk-perzsa hbork, amelyek sorn mindig jraosztjk a terleteket.
A 19. szzad elejn Oroszorszg megjelenik a Kaukzustl dlre fekv terleten (Kaukzusontl), s 1826-1828 kztt elfoglalja a lnyegben a mai rmnyorszgnak megfelel terletet, de eltte mr a mai Azerbajdzsn is orosz kzre kerlt. Megkezddik a lakossgcsere: a muszlimok inkbb kiteleplnnek, a keresztny rmnyek s szrek pedig befel a trk s perzsa rszekrl. Karabahba, az egykori Arcahba ekkortjt kerlnek jabb rmny kolnik, az azeri vrosokban pedig a 19-20. szzad folyamn nagy szm rmnyt vonz a fellendl ipar. Bakuban mr a 20. szzad elejn, Szumgaitban pedig a szzad msodik felben jelents rmny lakossggal szmolhatunk.
Ekzben a mai rmnyorszgnak megfelel terlet lakossga sem volt homogn. A 20. szzad elejn az orosz uralom alatt lv Jerevni Kormnyzsg terletn 300,000 azeri lt, mg Jerevn vros lakossgnak a fele azeri volt. 1979-ben 160,000 azeri lt Szovjet-rmnyorszgban.
Mg a 19. szzadban a cri Oroszorszg tbbszr felosztotta a Kaukzusontlt s nem igyekezett a lakossgi arnyokat figyelembe venni, 1921-ben Sztlin nyomsra Azerbajdzsnnak adtk az rmny tbbsg Karabahot.
A karabahi konfliktus kirobbansa s a szumgaiti mszrls
A szovjet idszakban igyekeztek a szuperllamon belli nemzetisgi konfliktusokat elfojtva tartani. 1985-ben Mihail Gorbacsov lett az SzKP ftitkra, aki a nyltsg politikjt hirdette meg, ami lendletett adott a korbban elfojtott konfliktusok felsznre kerlsnek. 1987-ben mr sokan hangoztattk Karabah rmnyorszghoz csatolsnak ignyt, ami sszetzsekhez vezetett rmnyorszg, Karabah s Azerbajdzsn terletn egyarnt.
1987 novemberben kezddtt el az azeriek kikltzse rmnyorszgbl. 1988. janur 25-n telepedtek le Szumgaitban az els rmnyorszgi azeriek. Egyes forrsok szerint az utbbiak jtszottk a fszerepet az rmnyellenes pogromokban. 1988. februr 22-n a karabahi Aszkernban kerlt sor sszetzsekre. Arra hrre, hogy kt azeri meghalt, februr 26-n Szumgait ftern gylekezni kezdtek az azeriek. rmnyorszgbl tbb meneklthullm is rkezett februrban, egyesek pedig hamis hreket terjesztettek az rmnyek lltlagos erszakos cselekmnyeirl a menekltek ellen.
A pogrom februr 27-n jszaka kezddik Szumgaitban. A hamis hrekkel felhergelt tmegban alkoholt s narkotikumot osztogatnak. Az gy feltzelt azeri tmeg az rmny negyed fel tartott, s mind az utcn, mind a laksokba betrve vertk s ltk az rmnyeket, az rmny nket pedig megerszakoltk. A pogromot fosztogats, a laksok kirablsa, sztrombolsa s felgyjtsa ksrte.
Februr 28-n kisebb szovjet csapatok prbltak oszlatni s rendet teremteni, eredmnytelenl. Februr 29-n mr 10,000 fs szovjet sereg rkezett Szumgaitba. Este kijrsi tilalmat rendeltek el, s tbb ezer rmnyt helyeztek el ideiglenesen a vros mveldsi hzban. Mrcius 1-re sikerlt meglltani a pogromot.
Az ldozatok szma a hivatalos szovjet kzls szerint 26 rmny s 6 azeri, a valsgban azonban minden bizonnyal tbb szzra tehet az rmny ldozatok szma. Ezenkvl az rmny sebesltek szma is tbb szzas nagysgrend.
A hres azeri trtnsz, Zija Bunjatov (Azerbajdzsn trtnetnek "jrarja") szerint rmnyek szerveztk meg a sajt kiirtsukat azrt, hogy Azerbajdzsnt negatv fnyben lltsk be a nemzetkzi sajtban.
A szumgaiti pogrom utn a kt orszg lakossgcserje felgyorsult s a karabahi konfliktus tovbb eszkalldott.
|
Megalakult a fvrosi s orszgos nkormnyzatunk
2011. janur 26-n az Orszgos rmny nkormnyzat kpviseli tvettk a megbzlevelket az Orszgos Vlasztsi Bizottsgtl. Nem sokkal ezutn az Orszgos rmny nkormnyzat szkhelyn ssze is hvtk az alakul lst. Az lsen minden kpvisel jelen volt. A formasgok utn a tisztsgviselk megvlasztsra kerlt a sor.
Az O elnknek Fleki Balzst, elnkhelyettesnek dr. Serkissian Szevnt, a pnzgyi bizottsg elnknek Zakaris A. Dirnt vlasztottk.
Egy korbbi idpontban a Fvrosi rmny nkormnyzat elnkl dr. Issekutz Saroltt vlasztottk meg a fvrosi mandtumot elnyert kpviselk.
Minden tisztsgviselnek j egszsget kvnunk, s elvrjuk, hogy a kzssg letminsgnek javtsa tjn a tbbsgi trsadalom szmra is vonz s figyelemre mlt kzssget alkossunk.
|
Az Orszgos s Fvrosi rmny nkormnyzat vlasztsra 2011. janur 9-n, vasrnap kerl sor.
Vlasztsra jogosult minden XIII. kerletben megvlasztott rmny kisebbsgi kpvisel.
A vlaszts napjn 6 rtl lehet leadni a szavazatokat. A szavazat leads javasolt idpontja 6 s 8 ra kztt.
Rszletek |
ldott Karcsonyt!
A mozgalmas 2010-es v vgnek kzeledtvel, minden ltogatnknak ldott Karcsonyt s gazdag, Boldog jvet Kvn a XIII. kerleti rmny Kisebbsgi nkormnyzat kpviseltestlete nevben
Kabdeb Jnos
elnk |
95 ve trtnt
Mint minden vben, idn is megemlkeznk az rmny npirts vforduljrl.
A npirts egy elre megrt forgatknyv alapjn, fokozatosan kezddtt az I. vilghbor kitrsekor. Az esemnyek eszkalldshoz, ahhoz a napjhoz ktjk a megemlkezst, amikor az isztambuli rmny kolnia vezetit illetve rtelmisgt tmegesen elkezdtk kiirtani.
Ez a nap 1915. prilis 24-e volt, gy ez a nap az rmny Genocdiumrl val megemlkezs napja.
Magyarorszgon a kkeresztnl (khacskar) illetve az Orlay utcai templomban rhatja le tisztelett minden megemlkez.
A kkereszt (khacskar) a Petfi-szobor kzelben, a pesti Dunakorzn tallhat. A kkereszt (khacskar)az rmnyorszgi Hanghpati kolostorban 1220-ban fellltott, sztlbe foglalt kkereszt msolata.
Az Orlay utcai templomot ide kattintva tallja meg. |
Nagybjt kezdetn
Flp kos atya zenete 2010. 02. 17-n:
Mai forrong trsadalmi helyzetnkben egyre tbbszr hangzik el, hogy imdsggal s bjttel tehetnk valamit. A nagybjt alkalmat ad arra, hogy egszen komolyan vllaljuk a lemondst, a bjtt.
Egyhzunk mai elvrsa, a kt szigor bjti nap s a pntekenknti hstilalom minimum elvrs. ppen azrt van ez gy, hogy lelemnyesen megkereshessk azt, amit helyzetnk, llapotunk megenged a nagybjti nmegtagadsokra.
Mit tehetnk? Vllaljuk pldul a napi hromszori tkezst! Ezt akkor is megtehetjk, ha munkahelyen tkeznk, s abban hs is van. ltalnossgban cskkentsk a fogyasztsunkat, csak a szksgeset fogyasszuk mindenbl!
Bjtltessk a szemnket, a flnket, a sznkat! A szmtgpet csak tnylegesen munkra hasznljuk! Teremtsnk csendet magunkban s magunk krl!
Mit tegynk az gy felszabadul idnkkel? Hasznljuk imdsgra, htkznapi Szentmisre, kereszttjrsra! De hasznlhatjuk beszlgetsekre otthon, csaldi krben. Vagy ltogassunk meg valakit, akit mr rgen kellene, keressk a nehz kapcsolatok rendezsnek lehetsgt! Adjunk btran a msiknak idnkbl!
A bjt kzssgi tett. Egytt tesszk, akkor is, ha ki-ki msknt teszi, ms nmegtagadst vllal. A bjt kzssgi jellegt fejezzk ki azzal, hogy estnknt, 9 rakor mondjuk el a Szentmise bnatimjt, (Gynom a mindenhat Istennek …) fzznk hozz egy Miatynkot s egy dvzlgyet. Ezzel egyrszt kifejezzk bnbnatunkat, msrszt egymsrt imdkozva tesszk, amit a bnatimban krnk: „imdkozzatok rettem, Urunkhoz, Istennkhz!” Osszuk meg egymssal is btran vllalsunkat.
Hiszem, hogy a komolyan vllalt imdsg, bjt, nmegtagads ltal Jzus arca tragyog tekintetnkn. Hiszem, hogy a csendes ima s bjt sugrzv vlhat. Ha pedig sugrzv vlik, ez alkalmat teremt a beszlgetsekre, a tansgttelre is.
kos atya
--
Flp kos
rmny katolikus lelkszsg
20/828-9817 |
Gyakran utazknak fontos - utasbiztosts
Ha n erre az oldalra ltogat, akkor bizonyra gyakran utazik. Nagyon remljk, hogy sohasem teszi utasbiztosts nlkl.
Persze, tudjuk, hogy a trgyi krokrt csak az itthoni elszmols utn bizonyos idvel ll jt a biztost. Ez okozhat a bajban bizonyos csaldst, de ha szmtunk r, kezelhet a helyzet.
Szemlyi srlsnl azonban a segtsg azonnali s "perdnt": nincs anyagi korltja a megszerezhet segtsgnek. gy maximlis az eslye a gyors s teljes felplsnek. A biztost segt a nyelvi s szakmai korltok eltntetsben is!
Fontos azonban tudni, hogy a szolgltatst pontosan ugyangy kell ignybevenni, mint ha a tzet szlelnnk: elszr sikts (=telefonls a biztostnak), azutn letments. (H, de rosszul hangzik! Ez el a vlaszts el csak akkor kerlnk, ha egyedl vagyunk a bajban.)
A megkttt utasbiztosts ktvnyn rajta van a seglyhvszm. Ezt a szmot haladktalanul rgztsk a mobiltelefonunkban. Ha lehet a telefonknyv els pozcijba [legyen a neve AA_utas, gy oda kerl]. A msodik pozciba a bankkrtynk letiltshoz szksges telefonszmot rgztsk. Ha gy tesznk, a bajban igen j esllyel a leghasznosabban fogunk tudni eljrni!
Sohase utazzunk utitrs nlkl!
Utasbiztostsok sszehasonltsa a privatbankar.hu honlapon |
Trio Hangist - rmny zenvel a WOMEX-en
Tisztelt nkormnyzat!
Az albbiakban ismertetett gyben tmogatsi krelemmel fordulok a Tisztelt nkormnyzathoz.
rmny npzenei egyttesnk, a Trio Hangist kt ve mkdik. Szeptemberben a magyarorszgi rmnysget kpviselve rszt vettnk a Balatonfredi Nemzetisgi Fesztivlon. Itt olyan jeles hazai zenekarokkal lphettnk egy sznpadra, mint a Vujicsics, a Muzsiks vagy a Kalyi Jag egyttesek. Ez utbbi vezetje s menedzsere megkeresett minket azzal a megtisztel ajnlattal, hogy a Kalyi Jag egyttes mellett szvesen kpviselne bennnket Koppenhgban az idei WOMEX fesztivlon.
A WOMEX (World Music Expo) a vilg legrangosabb np- s vilgzenei fesztivlja s vsra, az itt megjelen egytteseknek kivl lehetsget biztost zenjk szlesebb kr megismertetsre. Egyttesnk szmra kiemelt fontossg, hogy az vtizedek sorn szisztematikusan elnyomott autentikus rmny npzene mg fellelhet forrsait felkutassuk s eladsunkkal interpretljuk.
A fesztivlon val megjelensnkhz elksztettnk egy 20 perces demo-felvtelt, mely egybknt tervezett els lemeznk rszt is kpezi. Az anyagot a Katolikus Rdi stdijban vettk fel, 50 darab CD kerlt promcis clokra val felhasznlsra a WOMEX-fesztivlon. A dolog srgssge miatt a stdifelvtel, a fotzs, a grafikai s nyomdai munkk kltsgeinek kifizetsre a kivitelezktl haladkot kaptunk. (Mindannyian engedmnyes ron dolgoztak.) Ezek a kltsgek sszesen 150.000 forintot tesznek ki; a munkk teljeslst szmlkkal igazoljuk.
Mindeddig egy nkormnyzat jelezte esetleges tmogatst az sszeg egy rszre, de tnyleges dnts mg nem szletett. Tbbgyermekes, csaldos emberek lvn, sajnos nincs mdunkban a kltsgeket egynileg elteremteni.
Krem a Tisztelt nkormnyzatot, hogy tmogatsval segtsen a fent rszletezett kltsgek elteremtsben!
Kedvez vlaszukat remlve, tisztelettel:
Pusks Eszter
Trio Hangist - zelt a dem anyagbl (Pusks Eszter nekel)
Trio Hangist - A CD bortja
Trio Hangist - A CD korong grafikja |
Erzsbetvrosban s Gyergyszentmiklson jrtunk
Szerz: Kabdeb Jnos
Tbb ves hagyomnyaink szerint idn augusztus hnapban ismt elltogattunk Erdlybe az ottani rmny kzssgekkel val kapcsolattarts cljbl. Az erdlyi rmnysg kt vrosban, Erzsbetvrosban s Gyergyszentmiklson jrtunk.
Erzsbetvrosban a hagyomnyos augusztus 15-iki, Nagyboldogasszony napi bcsn vettnk rszt. Idn a szllsunk Medgyesen volt a XV. szzadi Ferences rendi kolostor don falai kztt.
Nagyboldogasszony napi bcs Erzsbetvrosban
Erzsbetvros Dl Erdlyben, Medgyes s Segesvr kztt fekszik. rmny Katolikus templomnak Nagyboldogasszony napi bcsja mra Erzsbetvros legnagyobb esemnyv fejldtt. A Bcs idpontjhoz kapcsoltk a vros napok rendezvnyeit is kulturlis s egyb programokkal. Augusztus 15-n, Nagyboldogasszony nnepn nemcsak az Erzsbetvrosiak vesznek rszt, hanem szp szmban rkeznek hvek az orszg ms terleteirl s Magyarorszgrl is.
Az rmny templom jellegzetes tornyai, Erzsbetvros
A Bcs rmny s Magyar-rmny katolikus szempontbl igen fontos esemny, mert lehetsget nyjt a hvek tallkozjra, arra, hogy egyms hitn, kitartsn pljenek.
Jubileumra emlkezve
Ebben az vben a Bcs egy fontos jubileummal kapcsoldott ssze, hiszen 100 ve hogy meghalt Avedik Lukcs rmny tuds pap. Avedik Lukcs 1847-ben Erzsbetvrosban szletett.
Krmenet Erzsbetvrosban 2009. aug. 15-n
Teolgiai tanulmnyait Gyulafehrvron s Bcsben vgezte. Bcsben szenteltk papp. Ezt kveten hazatrt Erzsbetvrosba, ahol elbb hittanrknt, ksbb lelkipsztorknt, plbnosknt, majd 1893-tl fesperesknt szolglt. Nagytuds, szles rdekldsi-kr ember volt. rta meg Szabad kirlyi Erzsbetvros monogrfijt, amely alapvet mnek tekinthet. Nemcsak zenekedvel, de zeneszakrt volt, komponlt is. fordtotta le magyar nyelvre az rmny liturgit a hvek rszre. Ezt a fordtst az Apostoli Szentszk mr 1905 – ben elfogadta.
Avedik Lukcs 1909. prilis 5-n hunyt el. Ebben az vben emlkeznk hallnak 100-ik vforduljra.
rmny szv
Ez a jubileumi alkalom megteremtette a lehetsgt egy emlkrem kiadsnak, hogy ezzel fejezzk ki hljukat azok rszre, akik szvgyknek tekintik Erzsbetvros sorst. gy szletett meg a gondolat, hogy egy emlkrmet ltestsenek, mondta el Babota Tibor medgyesi plbnos atya.
Avedik Lukcs vgrendeletben kifejezte hajt, vgyt, hogy halla utn is ott nyugodjon hvei kztt, azok kzelben, akiket egy leten keresztl szolglt. Vgrendelett gy hajtottk vgre, hogy halla utn kivettk a szvt, egy urnba helyeztk s a templomba tettk. A szve ma is lthat, megmaradt pen s egy urnba rzik.
Ez az esemny ihlette meg az emlkrem elnevezst. Az Atya szve rmny szv s ott van ahol egy leten keresztl szolglt, Isten s a hvek kztt.
gy hoztk ltre az Avedik Lukcs emlkrmet, melynek neve: rmny szv.
Ebben az vben, els alkalommal kt olyan szemlyisgnek nyjtottk t az rmet, akik valjban sokat tettek s tesznek az Erzsbetvrosi rmny kzssg rdekben. Az egyikk dr. Jakubinyi Gyrgy gyulafehrvri rmai katolikus rsek, aki egyben a Gyulafehrvri Fegyhzmegye rmny szertarts katolikusainak apostoli kormnyzja.
A msik djazott Varujan Vosganian volt gazdasgi miniszter, aki maga is rmny szrmazs, akinek kzbenjrsval sikerlt anyagi forrshoz hozzjutni s a templom tetzett feljtani.
Szentmise Augusztus 20-n Gyergyszentmiklson, Szent Istvn nnepn
Augusztus 20-n llamalapt Szent Istvn kirly nnepn rsz vettnk Gyergyszentmiklson az rmny katolikus templomban tartott nnepi szentmisn. A szentmist Szilgyi Lrinc az rmny Plbnia 2009. augusztus 1-jtl kinevezett j lelkipsztora celebrlta az rmny szrmazs, magyarajk hveknek, akik annak ellenre, hogy ott munkanap volt, szp szmban vettek rszt.
A szentmise vgn elnekeltk a magyar himnuszt, amely ott is, ez alkalommal is tbbnk szembl kicsalta a knnyeket.
A gyergyszentmiklsi rmny katolikus templom
A magyar s rmny kpolna Gyergyszentmikls felett
A bstys vdfallal krlvett, 1830-ban plt rmny katolikus templom ma is meghatroz ltnivalja a vrosnak. A mig ltez rmny kzssget itt is a valls tartja ssze. gy mondjk mra Erdly legjelentsebb llekszm rmny kzssge itt maradt fenn.
1684-ben Werzerescul Oxendius ksbbi rmny katolikus pspk tevkenysge folytn az erdlyi rmnyek elismertk Rma fennhatsgt, gy rmny rtus rmai katolikusok lettek.
„Az rmnyek j hazafiak, nyelvre, rzletre magyarok. Egyhzi szertartsuk csak annyiban klnbzik a katolikusoktl, hogy a mist rmnyl mondjk. A pap azonban magyarul szl hveihez, ezek pedig magyarul imdjk az Istent.” Olvashatjuk dr. Hank Vilmos 1896-ban megjelent Szkelyfldrl rt knyvben.
Gyergyszentmikls festi szpsg hegyek karjban fekszik. A vrost krllel hegyek, a gyergyi havasok pratlan szpsget klcsnznek a gyergyi medencnek.
A vros fltti hegytetn lthat az 1700-ban plt Anna kpolna. Tulajdonkppen kt kis kpolna rzi a tjat, az egyik a magyar, a msik az rmny, mintegy jelkpezve Gyergyszentmikls vrosnak meghatroz lakossgt. Magyarok, illetve szkelyek sidk ta, az rmnyek tbb mint 300 ve lakjk ezt a vrost.
Augusztus 20-n a szentmise utn felzarndokoltunk a kpolnkhoz. Ott a hegyen, a havasi legelkn ezer virg nylik, s gygynvnyek sokasga illatozik. Utunkra elksrt a helyi rmny kzssg egyik kedves tagja, Lzr Mria. Mria szletse ta Gyergyszentmiklson l, igazi loklpatrita. Az rmny katolikus templom kzelben fekv hzban s kertjben szeretet s csend honol. Kertjben a vilg legpuhbb s legfinomabb almja terem. Akr a Paradicsomban lettnk volna s mi is ettnk az almbl…
Magyarrmnyek egyms kzt…tban az Anna kpolna fel Kabdeb Jnos s Lzr Mria
Budapest, 2009. szeptember havban |
rmny nemzetisgi msor minden szombaton
(From: rmny Kulturlis Dokumentcis s Informcis Kzpont [mailto:info@kentron.hu]
Sent: Friday, March 20, 2009 10:41 PM
Subject: tjkoztats)
Tjkoztatjuk rdekldinket, hogy a Magyar Rdi, mr4 Nemzetisg adsok frekvenciin, minden szombaton 13.00-13.30-ig, rmny nemzetisgi msor hallhat.
Adsunk Nyugat- s Kelet-Magyarorszgon a 1188 kHz-es, Dlnyugat-magyarorszgon s Budapest vtelkrzetben a 873 kHz-es kzphullmon, illetve az MR4 honlapon is hallgathat.
Msoraink, rmny s magyar nyelven kszlnek.
Mrcius 21-n Dr. Szm Lszl A bp.-i rmny katolikus egyhzkzsg megalakulsrl beszl.
Msorunk msodik felben, Soussi Sousani a Kilikiai kirlysg trtnetrl mesl.Msorunk vgn rvid riportot hallhatnak a CEU-n tanul rmny dikok htvgi rendezvnyrl.
090323-i ads (Budapesti lelkszsg lelkipsztorai - Dr. Szm Lszl, Soussi Sousani, az els 30')
090316-i ads (Paradzsanov-Moldovn D., az els 30')
090309-i ads (A Mechitaristkrl - Dr. Szm, az els 30')
090302-i ads (Kabdeb Jnos, az els 30') |
Vonattal az erdlyi rmny kzssgekhez/emlkhelyekhez
gy - s ennyirt - juthat el Gyergyszentmiklsba, Erzsbetvrosba (Medgyes), Cskszpvzre (Cskszereda), Szamosjvrra (Kolozsvr):
Menetrendi kivonatok az Elvirbl |
rmny Napok a Nagycsarnokban 2008. november 13-15.
2008. november 13-15. kztt rmny Napok lesznek a budapesti Nagyvsrcsarnok terletn. A rendezvnyen bemutatkozik a vilghr rmny konyak, amely hossz id utn ismt kaphat lesz Magyarorszgon is.
Forrs: rmny Hrlevl 2008/10
Bvebben az rmny konyakrl |
Petelei Istvn - A 2008. vi emeltszint magyar rettsgin - tteleknt - vgre a dikok kezbe kerlt
Idzet Schpflin Aladr albb teljes terjedelmben is olvashat cikkbl:"Az oroszok s fkpp Turgenyev hatsa hatrozta meg Petelei Istvn alkotsa mdjt is. volt a legnagyobb tehetsg azok kztt, akik fleg orosz nyomokon indulva igyekeztek elrni az eredeti mvszi alkots forrsait. A tbbieket el is mosta a feleds, alig emlksznk rjuk; Petelei nevnek emltsekor azonban esznkbe jut ma is egy sereg alak, akit teremtett meg, egy sajtsgos milieu, amelyet rzktett szemnk el. Mvsz volt, aki fogkony llek olvasta rsait, ezt az olvasst bels letnek esemnyei kz szmtja ma is. Petelei mg ma is aktulis r, nem azrt, mert csak most halt meg (hnyan vannak kortrsai kzl, akik mg ma is lnek s rnak, holott az rsuk teljesen kznbs, aktualits nlkli, mert nem volt soha tnyez sem az irodalomnak, sem olvasik lelknek fejldsben!) hanem azrt, mert aki annak idejn olvasta novellit, mg ma is jra meg jra rzi hatsukat, aki pedig ma olvassa el elszr, legtbbjket jaknak, meg nem fakultnak fogja tallni."
Schpflin Aladr Petelei Istvnrl (Nyugat, 1910)
Mltats a Magyar irodalom arckpcsarnokban
Petelei novellk (is)
Buday Lszl Peteleirl (Nyugat, 1936)
A novella (Wikipdia)
Adalk a Petelei letrajzhoz
rettsgi javtsi tmutat 2008
Hegeds Gza: A magyar irodalom arckpcsarnoka |
Angyalfldi Kisebbsgi Nap ’08
Az Angyalfldi Jzsef Attila Mveldsi Kzpont koordinlsban a XIII. kerleti kisebbsgi nkormnyzatok idn is megszervezik a „XIII. kerleti Nemzetisgek Fesztivlja” nev rendezvnyt.
Ezen az esemnyen felvonul Magyarorszg szinte valamennyi kisebbsge: a msort ad egyttesek az adott kisebbsg npviseletben.
A kisebbsgi nap 2008. jnius 8-n lesz. Helyszn: a XIII. ker. Babr utcai templom melletti park (megkzelthet a 3-as metr Gyngysi utcai meglljtl). A beharangoz menet 13:00-kor, az egyes nemzetisgek msorai 14:00-kor kezddnek. A msort rszletesen ld. a mellkelt meghvn.
Az rmny kisebbsg rszrl idn Pusks Eszter nekmvsz ad el rmny npdalokat. Dudukon kzremkdik Szab Lszl, dudukon s zurnn Juhsz Endre, dobon Gyulai Csaba.
A kisebbsgi napon a parkban az egyes nemzetisgek strakat lltanak, ahol az adott kisebbsg kultrjval ismerkedhet az rdekld. Az rmny storba ltogatkat rmny telkstol vrja. A storban tovbb rmny tmj knyvekbl bemutat lesz, a knyvek a helysznen megvsrolhatk.
A program a XIII. kerlet kulturlis honlapjn
Itt olvashat a program (a meghv bels oldala)
Itt olvashat a szervezk adatai (a meghv kls oldala) |
Az rmny genocdium 93. vforduljra
1915-ben, prilis 24-n az ifjtrkk vezette oszmn kormny sszegyjttte s bebrtnzte a konstantinpolyi rmny szrmazs rtelmisget, majd mg aznap jjel valamennyiket kivgeztk.
Azta ezt a napot tekintjk az rmny genocdium kezdetnek.
Ebben az idben az I. vilghbor folyt, az Oszmn Birodalom a tengelyhatalmak szvetsgese volt, igy a diplomciai szolglatok kzl nagyon kevesen mkdhettek a Birodalom terletn. A fnykpezs pedig igen drga s nehzkes technolgia volt mg akkoriban. Mgis jelents szm hiteles rott s illusztrlt forrs tallhat a tervszer npirts esemnyeirl, akr az interneten is. Annak ellenre is, hogy a korabeli kormnyzat mindent megtett azrt, hogy brmilyen dokumentum elkszltt megakadlyozzk, az elkszlteket megsemmistsk vagy rk idkre titkostsk.
Jogosan tehetnk fel nhny krdst: a terv vgrehajtsnak idpontja csupn a vletlen mve volt-e? Ha egy npessg, nevezetesen az rmny, lakhelyrl 3 v alatt alatt eltnik, vajon nevezhet-e msnak e cselekedet mint genocdiumnak?
Ez a megemlkezs a hallgatsg figyelmt arra akarja felhvni, hogy mindig legyen kpes s ksz meggtolni a mindenkori hatalmat abban, hogy az a sajt szk krben, az ellenrzs lehetsgnek kizrsval eldnthesse, hogy alapvet jogaitl kit s mennyire foszt meg.
Az rdekldk figyelmbe a nmet diplomciai levelezs korabeli levltri dokumentumait ajnlom, mely nmet s angol nyelven is olvashat az interneten.
Nmet diplomciai levelezs 1914-1918 - Johannes Lepsius kzlse alapjn
rmny genocdium a wikipdin
|
Mly fjdalommal tudatjuk, hogy egykori kpviseltrsunk Forgch Sndorn szl. rthti Kvr Ilona elhunyt
Ilonka szomorjelentse
Nekrolg
Nagy vesztesg rt bennnket. 2007. oktber 10-n elhunyt Forgch Sndorn, Ilonka, A Trianon Trsasg, a Szent Korona Trsasg, a Horthy Mikls Trsasg, valamint szmos ms nemzeti rzelm trsasg, tovbb a KDNP tagja.
Ilonka a rthti Kvr csaldban szletett, Szamosjvron. mindig bszke volt desapja rmny szrmazsra. sei majd 400 vvel ezeltt kltztek Erdlybe. A trianoni dnts utn knyszerltek elhagyni szlfldjket s telepedtek le a Dunntlon. Mindig dolgos s talpraesett leny lvn, hamar nellt lett. A munkahelyein mindig kitnt gyszeretetvel, szorgalmval. A 40-es vek vgtl, tbb vtizeden t, szmra felknlt vezeti llsok betltst a mindenkori magyarorszgi viszonyok kztt - lelkiismereti okokbl - nem tudta felvllalni. Nem rezte ugyanis kivihetnek, hogy a majdani beosztottjai szmra valdi munkahelyen valdi feladatok elvgzsrt valdi elismerst tudjon garantlni.
Tettre kszsgt a kzssgi feladatok elvllalsval igyekezett kielgteni. E sikeresen elvgzett feladatok kzl nhny: rpdhd tptsnek lefnykpezse a 70-es vekben, Traszakosztly szervezse s az adminisztratv htternek biztostsa. Amint lehetsges volt, az rmny nkormnyzatisg jjszervezsbe is bekapcsoldott, s ezen bell a lakhelye rmny kisebbsgi nkormnyzatnak letkpess ttelben is elvlhetetlen rdemei vannak. Nem is gyzzk sorolni a kzssgi tevkenysgeit.
Egsz letben az rtelmes, rendes feladatellts felttlen hve volt. Minden tevkenysgt szeretettel s szolidaritssal vgezte. Az lett btran nevezhetjk pldamutatnak.
Meggyzdse volt, hogy semmi mson nem mlik a siker csak a helytllson. Soha, de soha sem hivatkozott a - manapsg oly divatos - krlmnyekre. Ritka szerencse volt, ha a krnyezetben valakinek mdja volt neki segteni. Rendkvli ttekintkpessge folytn a segtsg melyet egy-egy gy rdekben tett, mindig knnyebbsg volt a feladat gazdjnak. De ezt a krnyezete csak idvel tudta igazn rtkelni.
Azt szoktk mondani, hogy egy ids ember halla olyan, mintha egy knyvtrat semmistennk meg. Az esetben egy ritka rtkes gyjtemnnyel lettnk szegnyebbek.
Mris hinyzol Ilonka.
|
A Budapesti rmeny Katolikus Lelkszsg hrei (07.09.03)
Tisztelettel kszntm e lap olvasit az rmeny katolikus lelkszsg rszrl. Elszr is rmmel adom a kzssg tudtra, hogy engedlyt kaptam az illetkes vatikni hivataltl az rmeny rtus szentmise bemutatsra.
A nyr folyamn igyekeztem ttekinteni a lelkszsggel kapcsolatos dolgokat, s keresni a lehetsget a lelkszsg letnek fellendtsre. Erre kt terleten ltok lehetsget. Egyrszt jra rendszeresen - ha nem is minden vasrnap - lennnek rmeny katolikus liturgik, msrszt klnfle eladsokat szerveznnk, amellyel hitnket elmlythetjk, s tallkozhatunk Istennel s egymssal.
ppen ezrt kthetente lesz szentmise, a fennmarad vasrnapokon pedig bibliara vagy a liturgival val ismerkeds. Arra fogok trekedni, hogy e lap ltal is a klnfle programjaink idpontjait hrl adjam. Ugyanakkor szeretnk egy olyan rendszert kialaktani, ahol knnyen s gyorsan tudhatunk egymsrl. Erre a mai vilgban a legalkalmasabb az e-mailen trtn kapcsolattarts. Krem, aki szvesen kapna hreket e-mailen, kldjn egy levelet a Elektronikus levl Flp kos atynak cmre.
Kvetkez programjaink:
A Budapesti Vrosmisszi kapcsn kinyitjuk templomunkat szeptember 22-n, szombaton dleltt 9-12 kztt. Vrjuk mindazokat, akik szeretnnek az rmny katolikus templommal, az rmny katolikus liturgival, az rmny katolikus kzssggel kzelebbrl megismerkedni. Dleltt 11 rakor az rmeny egyhzrl s liturgirl Zsigmond Benedek armenolgus fog eladst tartani. Az rmeny saragnokat, egyhzi nekeket CD-rl, vilghr rmny eladmvszek tolmcsolsban hallgathatjk meg. Krjk, errl a programrl szljanak msoknak is!
Fogolykivalt Boldogasszony bcst szeptember 29-n, szombaton, dlutn 5 rakor tartjuk. Az nnepi szentmist dr. Leszkovszky Pl atya celebrlja, kzremkdik a Voszkeberan Krus, Zsigmond Benedek vezetsvel. Mindenkit szeretettel vrunk.
A bcs utn kezdjk el a rendszeres programokat a templomban.
Oktber 7-n s 21-n bibliara lesz,
oktber 14-n s 28-n pedig szentmise, mr az n kzremkdsemmel. Ez utbbi szentmisben a halottak napja kzelben halottainkrol fogunk meg¬emlkezni. Ezek az alkalmak 16.30 rakor kezddnek.
Kivnom, hogy a kezdd munkavben Isten kegyelmvel sok rtkes dolgot tehes¬snk, s elbbre haladjunk hitben; tudsban, szp letben, jban.
Budapest 2007. szeptember 3.
Flp kos atya
|
Mr 300 ve kztnk lnek - Budapesti 7 nap 2007. augusztus 24., 15. oldal
'> A riport
|
Sikerrel zrult Gyergyszentmiklson a Kisboldogasszony-napi bcs
2007. szeptember 6-9.
Kisboldogasszony-napi bcs Gyergyszentmiklson,
 Yengibarjan Dvid harmonikamvsz fellpst nkormnyzatunk tmogatja
A msorterv:  A Kisboldogasszony-napi bcs Gyergyszentmiklson, msorterv
Szervezi a Tarisznys mzeum , Cserg Tibor Andrs igazgat
-------------
Centenriumi rmny napok Gyergyszentmiklson
A gyergyszentmiklsi Grg Joachim Trsasg szervezsben szeptember 6-9-e kztt centenriumi rmny napokat tartottak az rmny gyker vrosban, mely idn vross avatsnak 100. vforduljt nnepli.
A rendezvnysorozat szeptember 6-n az Andrs Szabolcs ltal vezetett trtnelmi stval kezddtt, mely sorn gyergyszentmiklsi rmny szemlyisgek emlkhelyein koszorztak, majd eladssorozattal folytatdott, ahol dr. Garda Dezs trtnsz s Veress Ilka szociolgus adott el. Az este folyamn a Mveldsi Hzban David Yengibarian harmonika-mvsz koncertjre kerlt sor.
7-n, pnteken a Tarisznys Mrton Mzeumban a Zrug Bla s Zrug Katalin (a Zugli rmny Kisebbsg kpviseli) ltal ksztett rmnyorszg-fotkilltst nyitottk meg, ezt kveten rmny-telkostoln vehetett rszt a kznsg.
Szombaton, 8-n, Gazdovics Mikls rmnysg-kutat Az erdlyi rmnyek trtnetbl cm knyvnek bemutatjt tartottk a Pro-Art Galriban, utna dr. Issekutz Sarolta az Erdlyi rmny Gykerek Kulturlis Egyeslet tevkenysgrl, illetleg Barti Lszl Sndor rmny katolikus plebnos a Lourdes-i zarndoklat lmnyeirl szmolt be.
Szeptember 9-n, vasrnap bcss szentmise volt az rmny-katolikus templomban, ezt kveten pedig Orel Dezs, a vros els polgrmestere emlktbljt avattk egykori lakhelynek faln. Az emlktblt Barti Hunor kpzmvsz ksztette, hozz a grnitlapot dr. Jakab Gyula adomnyozta.
A rendezvnysorozat kiemelked tmogatja a Budapesti XIII. Kerleti rmny Kisebbsgi nkormnyzat volt.
-------------
Az esemysorozat utlete:
 37 szam.jpg) Gyergyoi Kisujsag 2007 szept 13-19 (XIV evfolyam) 37 szam
 Heti Szines - Hargita s Maros megye hetilapja 2007 szept 13 (II evfolyam) 36 szam
 211 szam - cimoldal.jpg) A Kisboldogasszony-napi bcs Gyergyszentmiklson, msorterv
 175 szam.jpg) Uj Magyar Szo 2007 szept 10 Hetfo (III evfolyam) 175 szam.
 A Kisboldogasszony-napi bcs Gyergyszentmiklson, emlktbla avats az els vrosi polgrmester emlkre
|
rmny diaszpra Kzp Eurpban - nemzetkzi tudomnyos konferencia
|
2007. szeptember 26 -27. kztt karunk Stephaneum plete ad otthont annak a nyilvnos konferencinak, amelyre nyolc orszgbl kzel 30 elad rkezik. rmnyorszg s Magyarorszg kztt a rendszervltozs ta ez az els kzs tudomnyos egyttmkds, amelyet a PPKE s a jerevni rmny Tudomnyos Akadmia 2007-ben alirt egyttmkdsi megllapodsa alapoz meg. A konferencia fvdnke: Dr. Ashot Hovakimian, az rmny Kztrsasg bcsi nagykvete. A rszletes programot cikknkben kzljk, a szervezk minden rdekldt szeretettel vrnak.
2007. szeptember 26.
9:00-10:00 Regisztrci
10:00-10:45 kszntk, a konferencia megnyitsa
Levezet elnk: Dr. habil. ze Sndor
Ashot Alexanyan, rmnyorszg bcsi nagykvetnek helyettese
Szrkiszin dm, az Orszgos rmny nkormnyzat elnke
Szakcs Endre, az erdlyi rmny katolikusok vikrius generlisa
10:45-13:00 Pplenris ls
Levezet elnk: Prof. Dr. Fodor Gyrgy a PPKE rektora
Prof. Dr. Ashot Melkonyan (National Academy of Sciences of Armenia, Yerevan): Armenian Christian Missioners in Europe
Prof. Dr. Ernst Christoph Suttner (Univeristt Wien): Die Armenier des 17. Jahrhunderts in Polen und Ungarn in gleichzeitiger Communio mit Rom und mit Etschmiadzin.
Prof. Dr. Hermann Goltz (Martin Luther Universitt, Halle-Wittenberg): Armenien und Ungarn nach den Dokumenten des Johannes-Lepsius-
Archivs
14:00-15:00: Ebd
A) Szekci: 15:00-18:00 Mvszettrtnet mhely - levezet elnk: Dr. habil. Nagy Mrta
As. Prof. Dr. Athanassios Semoglou (University of Thessaloniki): The archaic background of the illuminated Armenian Tetraevangel 1038 (Matenadaran No 6201) Traces and signs of a Palestinian origin imagery
Prof. Dr. habil Waldemar Deluga (Cardinal Stefan Wyszynski University, Warsaw): Armenian art in the Polish Lithuanian Commonwealth research history
Prof. Dr. Virgil I. Pop (Faculty of Architecture Cluj): Armenopolis (Gherla-Szamosujvar ) – a baroc town
Joanna Rydzkowska (Nicholaus Copernicus University, Toru): Armenian manuscript no. 2406 in Czartoryski’s Library in Cracow.
Vita
B) Szekci: 15:00-18:00 Irodalom- s mveldstrtneti mhely - levezet elnk: Dr. Sz. Nagy Lszl
Prof. Dr. Ovidiu Pecican (Babe-Bolyai University, Cluj-Napoca): Building a Byzantine Identity: Armenian and Vlach Roots of a Greek Writer - Katakalon Kekavmenos.
Dr. habil. Armenuhi Drost Abgarjan (Martin Luther Universitt, Halle-Wittenberg): The Armenian scriptoria in Eastern-Central Europe
Dr. habil. ze Sndor (Pzmny Pter Katolikus Egyetem, Piliscsaba): Az Apaffi-udvar hollandiai bibliakiadsa s az erdlyi rmnyek
Kovcs Blint (Pzmny Pter Katolikus Egyetem, Piliscsaba): Az rmny misszis irodalom a kzp-eurpai rmny knyvtrakban.
Anahit Simonjan (National Academy of Sciences of Armenia, Yerevan): Hungarian-language newspapers of Szamosujvar and Armenia magazine
on Armenia and Armenians in the end of 19th century-beginning of 20th century.
Vita
19:00- llfogads
2007. szeptember 27.
A) szekci: 9:00-12:30 Identits s Politika - levezet elnk: Prof. Dr. Bernyi Istvn
Tòth K. Jzsef (Etvs Lrnt Tudomnyegyetem, Budapest): Az rmnyek kzleti szerepvllalsai a hossz 19. szzadban
Dr. Pl Judit (Babe-Bolyai Tudomnyegyetem, Kolozsvr): Az 1848-as forradalom s a szamosjvri rmnyek
ifj. Dr. Bertnyi Ivn (Pzmny Pter Katolikus Egyetem, Piliscsaba): A szamosjvri vlasztsok a 19-20. szzad forduljn
Lukcsn Nagy Klra (Babe-Bolyai Tudomnyegyetem, Kolozsvr): let a szamosjvri rvahzban a 20. szzad elsõ felben
Goreczky Tams (Pzmny Pter Katolikus Egyetem, Piliscsaba): rmnyek Ausztriban – tegnap s ma.
Vita
B) szekci: 9:00-12:30 Sszociolgia, trsadalom, identits a diaszprkban - levezet elnk:
Dr. Branka Ivanic (Nationalmuseum, Beograd): Folks from Balcan in the Central Asia in the first half of 15th Century
Dr. Tomasz Marciniak (Nicholaus Copernicus University, Toru): Armenian young immigrants in Poland. At the edge.
Longin Graczyk (Polish Academy of Sciences in Warsaw): Identity beyond territory? Journey of Polish Armenians in Postmodern Reality.
Veress Ilka (Babe-Bolyai Tudomnyegyetem, Kolozsvr): Etnikai identits-narratvk a szamosjvri rmny kzssg esetben
Kali Kinga (Etvs Lrnt Tudomnyegyetem, Budapest): Diaszpra vagy befogad trsadalom? A magyarorszgi magyar-rmnyek transznacionalitsrl
Akifumi Shioya (University of Tokio): The Activities of Armenian Community in Uzbekistan
Vita
12:30-13:30 Ebd
A) szekci: 13:30-15:00 Egyhztrtnet - levezet elnk: Dr. Vghse Tams
Horvth Gàbor (Pzmny Pter Katolikus Egyetem, Piliscsaba): Erdlyi rmny egyhzak canonia visitatii
Garaguly Istvn (Sapientia Hittudomnyi Fiskola, Budapest): Szebaszte-i Mekhitr s az rmnyek katolikus bredse az Oszmn birodalomban
a XV-XVIII. Szzadban.
Nagy Kornl (Magyar Tudomnyos Akadmia, Trtnettudomnyi Intzet, Budapest): Tett-e hitvallst Minas vardapet az erdlyi rmnyek pspke?
Vita
B) szekci: 13:30-15:00 Nprajz - levezet elnk: Dr. Medgyesy-Schmikli Norbert
Krajcsir Piroska (Etvs Lrnt Tudomnyegyetem, Budapest): Adatok az erdlyi rmny kolnia nprajzhoz (XVII-XIX.sz.)
Dukai Ditta (Etvs Lrnt Tudomnyegyetem, Budapest): A Krpt-medencei rmnynek nprajzi kutatsnak kezdetei
Dr. Garda Dezs (Babe-Bolyai Tudomnyegyetem, Gyergyszentmikls): A gyergyszentmiklsi "Mercantile Forum”
Vita
15:00 A konferencia zrsa:
Prof. Dr. Ashot Melkonyan, rmny Tudomnyos Akadmia Trtnettudomnyi Intzetnek igazgatja
Prof. Dr. Fodor Gyrgy, a Pzmny Pter Katolikus Egyetem rektora
A konferencia szervezi:
Pzmny Pter Katolikus Egyetem
rmny Tudomnyos Aakadmia
Trtnettudomnyi Intzete
Orszgos rmny nkormnyzat
A konferencia programjrt felels:
Dr. habil. ze Sndor egyetemi docens
A konferencia tudomnyos titkra:
Kovcs Blint
Informci: ormkut@btk.ppke.hu
Pzmny Pter Katolikus Egyetem
Blcsszettudomnyi Kar
2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1.
www.btk.ppke.hu
Tovbbi tmogatk:
Fvrosi rmny nkormnyzat
Budapest X., XIII. s XX. kerleti
rmny nkormnyzatok
Szkesfehrvri s Dorogi
rmny nkormnyzatok
|
Megjelenik! rmny diaszpra a Krpt-medencben II.
Szerk: Őze S÷ndor-Kov÷cs B÷lint
P÷zm÷ny P?ter Katolikus Egyetem,
Piliscsaba
Tartalmi ?sszefoglaló
Erd?ly terålet?n ?vsz÷zadokon keresztål egyått ?ltek magyarok, rom÷nok, sz÷szok, bolg÷rok, akikhez a 17. sz÷zadban nagyobb sz÷mban csatlakoztak ?rm?nyek, ezzel is gazdagítva Erd?ly etnikai sokszín?s?g?t. Az asszimil÷ciós folyamatoknak azonban nem tudtak ellen÷llni, a migr÷ció ?s a t?bbs?gi nemzethez való nyelvi igazod÷s miatt anyanyelvåket egyre jobban elvesztett?k, a 19. sz÷zadtól m÷r csak nagyon ritk÷n tal÷lkozunk ?rm?ny nyelv? forr÷sokkal. ?ntudatukat azonban meg?rizt?k, napjainkig båszk?k sz÷rmaz÷sukra ?s fennmaradt ?rm?ny szok÷sokra, hagyom÷nyokra. A keresked? ?s iparos elemekb?l ÷lló n?pcsoport leteleped?se ut÷n uniót k?t?tt a katolikus egyh÷zzal, pl?b÷ni÷ikon ?rt?kes k?nyvt÷ri ÷llom÷ny gy?lt ?ssze, amelyek nem csak a k÷rp÷t-medencei ?rm?nyek m?vel?d?si ?let?t tåkr?zik, de k?z?s kultur÷lis hagyat?kunk is, m?ltó p?ld÷i a nemzetek bar÷ti egyått?l?s?nek.
Erd?ly t?rt?net?nek ?s a t?rt?neti Magyarorsz÷g múltj÷nak megismer?se csak akkor lehet objektív, ha valamennyi n?pcsoport históri÷j÷t megismerjåk. Ezeknek a n?pcsoportoknak a t?rt?net?t, identit÷suk elemeit felt÷rni nem csak feladata a K÷rp÷t-medence t?rt?n?szeinek, hanem k?z?s k?teless?ge is. A 19. sz÷zad v?g?n ?s 20. sz÷zad elej?n a korszak t?rt?netír÷si t?rekv?seihez m?lt÷n igazodó monogr÷fi÷k, tanulm÷nyok sora jelent meg az erd?lyi ?rm?nyekr?l, f?k?nt ?rm?ny sz÷rmaz÷sú szerz?k toll÷ból. Az azóta eltelt id?szakban b÷r jelentek meg ?rt?kes tanulm÷nyok, a forr÷sok rendszerez? felt÷r÷s÷val ?s feldolgoz÷s÷val m÷ig adós a hazai t?rt?nettudom÷ny. Ennek hi÷ny÷t igyekszik jelen k?tetånk is r?szben pótolni. Az erd?lyi ?rm?nyek t?rt?net?nek, a civil t÷rsadalommal ?s egyh÷zzal kialakított kapcsolatuk vizsg÷lat÷hoz szåks?ges ?s fontos a magyarorsz÷gi, erd?lyi, római, b?csi lev?lt÷rak ÷llom÷ny÷t ?sszefågg? módon vizsg÷lni, amelyet a most k?zreadott tanulm÷nyok szerz?i igyekeztek megvalósítani.
A P÷zm÷ny P?ter Katolikus Egyetem T?rt?nettudom÷nyi Int?zet?ben ?s T?rt?nettudom÷nyi Doktori Iskol÷j÷ban ?vek óta folynak m?vel?d?s- ?s eszmet?rt?neti kutat÷sok, amelyhez szervesen kapcsolódik a K÷rp÷t-medenc?ben ?l? ?rm?ny n?pcsoport identit÷s÷nak ?s kultúr÷j÷nak vizsg÷lata is. A t?ma ir÷nt elk?telezett hallgatókból ÷lló kutatócsoport 2005-ben majd 2006-ban rendezett konferenci÷t az eddigi eredm?nyeik bemutat÷s÷ra. A m÷sodik konferenci÷n elhangzottak nyomtatott kiad÷sa jelen k?tet, amely m÷r kezd ?feln?ni?, hisz Magyarorsz÷g sz÷mos egyetem?nek professzora, kutatója, ugyanakkor az európai tudom÷nyos ?let szerepl?i is megjelennek tanulm÷nyokkal. A k?zel 20 tanulm÷nyban gyakorlatilag teljesen új probl?m÷k kerålnek bemutat÷sra, amelyek az ?rm?nyek k÷rp÷t-medencei vil÷g÷t jellemezt?k a 16-20. sz÷zadban. A k?tet egys?g?t a k?z?s t?ma, az ?rm?ny t?rt?nelem bemutat÷sa k?pezi, sokszin?s?g?t pedig az interdiszciplinarit÷s adja, a m?v?szett?rt?net, t?rt?nelem, m?vel?d?st?rt?net, szociológia, n?prajz eredm?nyeinek szakszer?, tudom÷nyos ig?ny? feldolgoz÷sa. Ezzel a m÷sodik k?tettel egyått a K÷rp÷t-medencei ?rm?nys?g t?rt?net?nek szakirodalma jelent?sen gyarapodhat, hisz az eddigi kutat÷si eredm?nyek újragombol÷sa helyett jó szakmai szinvonalon megirt, els?dleges forr÷sokra ?pål? tanulm÷nyokat tartalmaz a k?tet.
Tartalomjegyz?k:
El?szó
Szak÷cs Endre: K?sz?nt?
Nagy M÷rta: Mennyorsz÷g-÷br÷zol÷s a Codex Vaticanus Armenus 32. k?tet?ben
Moln÷r Antal: Bzensky Rudolf jezsuita t?rt?netíró ?s az erd?lyi ?rm?nyek
Kov÷cs B÷lint: Az erd?lyi ?rm?nyek interregion÷lis szellemi kapcsolatai a 17-18. sz÷zadban
J. ùjv÷ry Zuzsanna: ?rm?nyek ?s m÷s etnikumok Goedri J÷nos brassói magyar evang?likus lelk?sz szem?vel
Kerekes Dóra: ?rm?nyek a Haditan÷cs szolg÷lat÷ban
P÷l Judit: Az ?rm?nyek integr÷lód÷sa ?s az ?rm?nys?gk?p v÷ltoz÷sai
Erd?lyben a 18??19. sz÷zadban
ifj. Bert?nyi Iv÷n: Szamosújv÷ri orsz÷ggy?l?si k?pvisel?v÷laszt÷sok a dualista korszak elej?n
Tóth K. József: ?rm?ny identit÷s a dualizmuskorban
Poly÷k Mariann: Az Arm?nia folyóirat jelent?s?ge Erd?lyben
Kali Kinga:Vas÷rnapi ?rm?nyek
Zsigmond Benedek: A csíksz?pvízi k?ziratos ?rm?ny ?nekesk?nyv-t?red?k
Nagy Korn?l: ?Errores et abusus inter Armenos Transilvaniae vigentes? 1719-b?l ?s a khalkedónizmus k?rd?se
Horv÷th G÷bor: Szamosújv÷r ?? 1781. Egy canonica visitatio r?szletei
Garda Dezs?: A gyergyószentmiklósi ?rm?ny c?hek ?s t÷rsulatok a XVIII. sz÷zadban ?s a XIX. sz÷zad els? fel?ben
Nagyn? Luk÷cs Kl÷ra: A szamosújv÷ri ?rm?ny katolikus ÷rvah÷zak t?rt?nete
A k?tet szerz?i
Szem?lyn?vmutató
Helyn?vmutató
|
Utols figyelmeztets! Mg van nhny hely a XII. Csaldi Tallkozra indul csoportban
XII. Csaldi Tallkoz 2007- utazsi program, 2007
augusztus 29 – szeptember 4-ig
|
Program
|
|
08.29.szerda:
5 ra 30 perckor
|
Tallkoz a Bosnyk tri
templom melletti parkolban
Budapest-Csengersima-Szatmrnmeti-Nagybnya-Kolt
Elhelyezs:flpanzival falusi turizmus keretn bell 3-4 hzban
|
|
08.30.cstrtk
|
Kolt, Nagybnya,
Mramarossziget, Szaploncai-temet megtekintse vezetssel. Vissza Nagybnya,
majd Ds-Vlaszt Elhelyezs flpanzival az j Otthonban, 2-3-4 gyas
szobkban
|
|
08.31.pntek
|
Szamosjvr-Kolozsvr-Cskszereda
Elhelyezs flpanzival a Turul panziban, illetve csaldoknl
18 rakor: „rmny tnc” filmvetts
|
|
09.01.szombat
|
XII. Csaldi tallkoz
Cskszpvzen
|
|
09.02.vasrnap
|
Szabad program
|
|
09.03.htf
|
Cskszereda-Gyergyszentmikls-Ditr-Maroshvz-Szszrgen-Apahida-Vlaszt
Elhelyezs: flpanzival az j Otthonban
|
|
09.04.kedd
|
Vlaszt-Kolozsvr-Bors-Budapest
rkezs ksn este a Bosnyk tri templom melletti parkolba
|
|
Biztosts kthet: Fleki
Jzsefnnl: 06-20-5374795
|
|
ltzkds
|
|
sportosan, hvsre, esre,
knikulra is szmthatunk (lsd a mostani idt)
|
|
Krem a rendezvnyen
szombaton kicsit alkalmibb ltzetben megjelenni.
|
|
Megjegyzsek
|
|
Mivel flpanzis az ellts
(reggeli-vacsora), a tovbbi tkezsekrl mindenki maga gondoskodik.(kivve a
szombati rendezvny, ott ebdelnk is)
|
|
A mzeumi s egyb belpk
az utasokat terhelik.
|
|
Bvebb felvilgostsrt
hvjatok: Zrug Kati 06-1-251-88-97, 06-30-9713820
|
|
Mi kell ahhoz, hogy n elkltsn 1 Ft kzpnzt (Testleti dontshozatal esetn).
A feladat: elmenni egy konferencira
A tmogat: nkormnyzat (testleti dntshozatal)
1. A feladat felvtele a munkatervbe (idpont, trgy, rendszeressg)
2. A feladatrl elterjeszts kszl (prodzsektfelels, kltsgvets, a vrhat eredmnyek, az eredmnyek kzzttelnek mdja)
3. Hatrozatkpes testleti ls ltrehozsa, hatrozathozatal
4. A hatrozat megszvegezse (jegyzknyv)
5. A prodzsekt szmra az anyagi felttelek megteremtse (szerzds(ek))
6. Rszvtel
7. Elszmols az anyagiakkal (tielszmols)
8. Elszmols az eredmnyekkel (kzzttel)
|
Nagy sikerrel zrult a hagyomnyos XIII. kerleti Nemzetisgi Fesztivl
A msor beharangozsra, 13 rakor, az utcahosszan vonul, dszbe ltztt nemzetisgiek krbejrtk a szomszdos utckat s hangos muzsikval hvtk fel a figyelmet a kszbn ll rendezvnyre. Gyakori ltvny volt, hogy a nzeldni megll polgrok - kedvet kapva a rszvtelre - belltak valamelyik nekik szimpatikus kzssg tblja, zszlaja al s gy egytt vonultunk tovbb. E figyelemfelhv felvonuls is szerepet jtszott abban, hogy a rendezvnyen nagyon skan voltak. Nagy rmnkre a csaldok - s klnsen a kisgyermekesek - szvesen ltogattk meg a parkot. Lthatan nyugodtak voltak afell, hogy itt a gyemekk nfeledten jtszhat s mg bartok sokasgt is megtallhatja.
A 11 kisebbsg vltozatos msora 14 rakor kezddtt. A prg ritmusban egymst vlt bemutatk sok mfajt leltek fel. A fejlds irnya lthatan az, hogy egyre fiatalabb fellpk egyre nagyobb csapatai kapnak lehetsget a bemutatkozsra. s ez gy is van jl.
A rendezvny ideje alatt, a strban, kultrlis s gasztonmiai bemutatt is tartott minden kisebbsg. Az rmnyek az legfrissebb kiadvnyokkal kiegsztve mutattk be tbb asztalnyi knyv s folyirattermsket, melyet a ltogatk szvesen forgattak. Nhnyan bele is feledkeztek egy-egy kiadvnyba. Sok beszlgets indult meg a knyvbl kiolvasott s kzs lmnyeket breszt trtnet alapjn.
A legnyilvnvalbb sikert mindenesetre a gasztromiai bemutat jelentette. A kaukzusi izests rakott padlizsn egy szempillants alatt vonzott hossz sorokat, majd csillog szemekkel fogyasztottk el a rendezvny vendgei.
Nagyon ksznjk a polgroknak, hogy a dlutnjukat velnk tltttk.
Fleki Balzs
elnk |
Nicolas Sarkozy Patrick Devedjiant krte fel Franciaorszg kormnyz prtjnakvezetsre - Nicolas Sarkozy charged Patrick Devedjian to lead ruling party of France
18.05.2007 18:30
/PanARMENIAN.Net/ A korbbi francia ipari minisztert Patrick Devedjian fogja elfoglalni a kormnyz UMP elnki posztjt. Ez poszt azutn resedett meg, hogy az elz vezett, Nicolas Sarkozy-t megvlasztottk Franciaorszg j elnknek. (rvidtve)
Former Industry Minister of France Patrick Devedjian will occupy the post of Secretary General of the ruling UMP party. This post was vacant after former UMP leader Nicolas Sarkozy was elected France’s new President. At the meeting with Devedjian held on May 17 Sarkozy noted that charges him with the job of party leader and by doing that he lays on Devedjian a great responsibility. Sarkozy also wished the ex-Minister of Industry to take his new responsibilities as soon as possible, IA Regnum reports citing Armenian Public Television.
The newly elected French President today on May 18 formed the new government, which includes 15 ministers. Seven ministers are women. Particularly ex-Defense Minister Michele Alliot-Marie is appointed as Minister of Interior and Overseas Territories. Rachida Dati is appointed as Justice Minister. The portfolio of Foreign Minister received socialist Bernard Kouchner and Herve Morin became the Defense Minister.
A forrs
Patrick Devedjianrl a Wikipedia-n
Tovbbi hres rmny szrmazs francik a Wikipedia-n |
XIII. kerleti Nemzetisgek Fesztivlja a Babr utcai templom eltti tren
A rendezvny alaprajza
A meghv
Ajnlott megkzelts - trkpvzlat
Program a fszervez AJAMK oldaln
Sznpadi forgatknyv
14.00 - 14.02 Rudas Attila ksznt
14.02 - 14.07 Borszki Gyula alpolgrmester megnyitja a rendezvnyt
14.07 - 14.09 Rudas Attila s Osztoics Pter
14.09 - 14.21 Szerb nemzetisg msora (Tabn Egyttes)
14.21 - 14.23. Rudas Attila s Varga Zsanett
14.23 - 14.35 Bolgr nemzetisg msora (Jantra autentikus bolgr nptncegyttes)
14.35 - 14.37 Rudas Attila s Romcz Lszl
14.37 - 14.49 Horvt nemzetisg msora (Tamburica egyttes)
14.49 - 14.51 Rudas Attila s Homoki Istvn
14.51 - 15.03 Ruszin nemzetisg msora (Kedik nekes tesvr du s Ruszin Folklr Egyttes)
15.03 - 15.05 Rudas Attila s Hambuch Gza
15.05 - 15.17 Nmet nemzetisg msora (Lustige Musikanten Schramli zenekar)
15.17 - 15.19 Rudas Attila s Fleki Balzs
15.19 - 15.31 rmny nemzetisg msora (Voszkebern Krus)
Voszkebern Krus honlapja
15.31 - 15.33 Rudas Attila s Georgopulosz Hrisztosz
15.33 - 15.45 Grg nemzetisg msora (Ilios tncegyttes)
15.45 - 15.47 Rudas Attila s Hjj Attiln
15.47 - 15.59 Lengyel nemzetisg msora (Roztoka nek-zene npi egyttes)
15.59 - 16.01 Rudas Attila s Jakab Sndor
16.01 - 16.13 Cigny nemzetisg msora (Kkny Rbert s zenekara, Dombrdi Horvth Gza)
16.13 - 16.15 Rudas Attila s Hollsy Tiborn
16.15 - 16.27 Szlovk nemzetisg msora (Ecseri zldkoszor hagyomnyrz egyttes.)
16.27 - 16.29 Rudas Attila
16.29 - 16.50 Grg tnchz (Mydros zenekarral)
|
Meghalt az rmny Kztrsasg kormnyfje
tvent ves korban szvroham kvetkezben elhunyt Andranik Margarjn kormnyf, aki 2000 ta vezette rmnyorszgot.
Margarjn hallnak krlmnyeirl Jerevnban egyelre nem kzltek rszleteket. A kormnyft vek ta szv- s rrendszeri problmkkal kezeltk, 1999 oktbere ta tbb mtten is tesett Jerevnban, illetve Prizsban.
Andranik Margarjn 1951-2007Nhny napja - szvivje vasrnapi kzlse szerint - megfzsra s hidegrzsra panaszkodott. A politikus 55 ves korban, otthonban hunyt el.
Margarjn 2000 mjus ta volt rmnyorszg miniszterelnke. Fl vvel azutn kerlt a kormnyfi szkbe, hogy 1999 oktberben egy, a jerevni parlament elleni tmadsban megltek nyolc politikust, kztk az akkori miniszterelnkt, Vazgen Szrkiszjnt.
Robert Kocsarjn rmny llamf elszr Szrkiszjn fivrt, Aramot nevezte ki utdul, de az orszg gazdasgi gondjai miatt ersd elgedetlensg nyomsra levltotta s Margarjnt bzta meg kormnyalaktssal.
Az informatikus kpzettsg Margarjn 1951-ben szletett, a szovjet korszakban a fggetlensget kvetel rmny ellenzk aktivistja volt, az 1970-es vekben kt vre bebrtnztk. Margarjn hzassgbl kt lny s egy fi szletett, akiknek t unokjuk van.
Forrs (070325)
Forrs (070325) |
rmny npirts: biztostsi krtrts 92 v ksssel
2007-01-16 18:33
A New York Life amerikai biztosttrsasg 92 ves ksssel megkezdte azoknak az letbiztostsi krtrtsi sszegeknek a folystst, amelyek az els vilghbors rmny npirts sorn meglt biztostottak rkseit illetik meg - jelentette be kedden a londoni szkhely HSBC bankcsoport, amely megbzst kapott a biztosttrsasgtl az sszegek tutalsra.
A New York Life azrt knytelen fizetni most, 92 vvel az rmny npirts utn az ldozatok rkseinek, mert klnfle rmny szervezetek pert indtottak s nyertek ellene az Egyeslt llamokban azokkal az letbiztostsi ktvnyekkel kapcsolatban, amelyeket a trsasg a XX. szzad elejn adott el Trkorszgban. Az amerikai brsg gy dnttt jlius 30-n, hogy a biztosttrsasg kteles kifizetni a krtrtst mindazoknak, akik bizonytani tudjk rokoni kapcsolataikat azokkal a npirts sorn meglt rmnyekkel, akiknek a neve szerepel a trsasg biztostotti listin.
A biztosttrsasg tbb mint 6500 krigny-bejelentst kapott rmnyektl a vilg minden tjrl, de a cg csak 2500-at ismert el jogosnak - kzlte Davit Harutjunjn rmny igazsggyi miniszter az rmny televziban. Hozztette, hogy 26 orszgban kapnak biztostsi krtrtst rmny szrmazs emberek. rmnyorszgban 1353 embernek fizet krtrtst az amerikai biztost ebben az gyben, sszesen 3,6 milli dollr rtkben - kzlte a HSBC bank jerevni kirendeltsge. A teljes sszeg, amelyet az amerikai biztost vilgszerte kifizetni kteles, 20 milli dollr. Ebbl a npirts ldozatainak rokonai 11,9 millit kapnak meg, hrommilli rmny jtkonysgi szervezeteknek jut, a tbbi mintegy tmillit pedig rszint az rmny egyhz kapja, rszint annak az alapnak a kltsgeire fordtjk, amelyet azrt hoztak ltre, hogy szervezze meg a krtrtsi sszegek sztosztst a kedvezmnyezettek kztt.
2005 oktberben a francia Axa biztost egy lnyegben azonos gyben megegyezett a felperesekkel, hogy 17 milli eurs krptlst utal t a nla letbiztostssal rendelkezett rmny ldozatok leszrmazottai szmra.
Ankara nem ismeri el, hogy az Oszmn Birodalom npirtst hajtott volna vgre az rmnyek ellen az els vilghborban, 1915 s 1917 kztt. A hivatalos ankarai verzi szerint mintegy 300 ezer rmny s ugyanennyi trk vesztette lett a trk llam ellen fellzadt, orosz fegyverekkel harcol rmny felkelk s a trk hadsereg sszecsapsaiban. Az rmnyek s szmos ms nemzetisg trtnsz szerint tbb mint msfl milli rmny esett hallos ldozatul az akkori trk hatsgok vrengzseinek.
MTI - fidesz.hu
Forrs: http://angyalfold.fidesz.hu/index.php?CikkID=70763
|
Eredmnyesen zrult a 2006. vi kisebbsgi vlaszts a XIII. kerletben
Ksznjk a szavazpolgrainknak a regisztrcin s a szavazson val rszvtelt!
Dolgos vlasztsi ven vagyunk tl. Szavazink, szimpatiznsaink, nknteseink s jelltjeink erejket megfesztve tmogattk szpsges gynket mely sikerrel rt rvbe.
A szavazs nem hivatalos eredmnyt megtekintheti, ha ide kattint |
Tudnivalk a kisebbsgi vlasztsrl
A teleplsi kisebbsgi nkormnyzati kpviselk vlasztsn az a magyar llampolgr vehet rszt, aki a kisebbsg vlaszti jegyzkben szerepel. A vlaszti jegyzkbe vtelre jlius 15-ig volt lehetsg.
Ezen idpont utn a nvjegyzkre nem lehet felkerlni, az azon szerepl vlasztpolgrok szma azonban cskkenhet - olvashat az Orszgos Vlasztsi Irodnak a kisebbsgi nkormnyzati vlasztsrl ksztett Vlasztsi Fzetben. A jegyzkrl trlni kell azt, aki idkzben elhallozott, vagy vlasztjogt elveszti, illetve aki elkltzik a teleplsrl vagy a fvrosi kerletbl. A kltzs teht azzal jr, hogy a polgr sem a rgi, sem az j lakhelyn nem lesz jogosult szavazni, s nem lehet jellt sem; kivtel ez all, ha az j lakhelye is ugyanazon teleplsen, illetleg fvrosi kerletben van, mint a rgi.
A kisebbsgi vlaszti jegyzk nem nyilvnos, az abban szereplk adatait titkosan kell kezelni, gy - magn a vlasztpolgron s a vlasztsi szerveken, brsgon kvl - senki sem jogosult megszerezni azt az informcit, hogy kik rendelkeznek vlasztjoggal. A vlaszti jegyzken szereplk szma azonban kzrdek adat, azt az Orszgos Vlasztsi Iroda a honlapjn kzzteszi. A kisebbsgi vlaszti jegyzket a szavazst kveten, miutn annak eredmnye jogerss vlik, meg kell semmisteni. A teleplsi kisebbsgi nkormnyzati vlasztst a helyi vlasztsi bizottsg legksbb jlius 28-n kitzte, feltve, hogy a kisebbsgi vlaszti jegyzken legalbb 30-an szerepeltek. A vlaszts kitzst kveten a vlasztsi eljrs a helyi nkormnyzati kpviselk s polgrmesterek vlasztsval prhuzamosan, de attl mgis elklnlve zajlik.
A vlaszts kitzsrl a kisebbsgi vlaszti jegyzkbe felvett vlasztpolgrok rtestt kapnak (vagy a helyi nkormnyzati vlasztsokra szl rtestvel kzs bortkban, vagy kln lezrt bortkban). Ha valaki annak ellenre, hogy felvettk a kisebbsgi vlaszti jegyzkbe, nem kap rtestt, a helyi vlasztsi iroda vezetjhez fordulhat. Mivel a kisebbsgi nkormnyzati vlasztson nincs jelltajnls, a vlasztpolgrok nem kapnak ajnlszelvnyt. A teleplsi kisebbsgi nkormnyzati vlasztson csak kisebbsgi szervezetek llthatnak jelltet. A kisebbsgi szervezetet - mieltt mg jelltet lltana - be kell jelenteni valamelyik vlasztsi bizottsgnl: ha csak egy teleplsen vagy csak egy fvrosi kerletben llt jelltet, akkor a helyi vlasztsi bizottsgnl, ha tbb teleplsen vagy fvrosi kerletben, de egy megyn bell, vagy csak a fvrosban, akkor a terleti vlasztsi bizottsgnl, egybknt az Orszgos Vlasztsi Bizottsgnl.
A teleplsi kisebbsgi nkormnyzati vlasztson csak bejelentett kisebbsgi jell szervezetek llthatnak jelltet, a jellteket szeptember 8-ig kell bejelenteni a helyi vlasztsi bizottsgnl. A teleplsi kisebbsgi nkormnyzati vlasztst kln szavazatszmll bizottsg bonyoltja le, ez a bizottsg mkdik valamennyi kisebbsg tekintetben. A helyi vlasztsi bizottsgba - amely a kisebbsgi vlaszts eredmnyt is megllaptja - a teleplsen jelltet llt kisebbsgi szervezetek deleglhatnak egy-egy tagot. A terleti vlasztsi bizottsg a jell szervezetek nyilvntartsba vtele gyben, valamint jogorvoslati frumknt jr el, az Orszgos Vlasztsi Bizottsg pedig a jell szervezetek nyilvntartsba vtele gyben jr el.
A szavazst oktber 1-jn 06.00 s 19.00 ra kztt tartjk; a voksols a teleplsen kln e clra ltrehozott szavazkrben, szavazatszmll bizottsg eltt zajlik. Ha a teleplsen tbb kisebbsg is nkormnyzatot vlaszt, akkor valamennyi kisebbsg ugyanezen szavazhelyisgben adja le szavazatt. Ha a kisebbsgi vlaszti jegyzkben szerepl vlasztpolgrok szma meghaladja az 1200-at, akkor kt kisebbsgi szavazkrt kell ltrehozni. A kisebbsgi nkormnyzati vlasztson a vlasztpolgr csak azon a teleplsen szavazhat, ahol lakik, igazols kiadsra nincs lehetsg.
Minden kisebbsg szmra kln szavazlap kszl. A szavazlapon a jelltek, valamint a jelltet llt kisebbsgi szervezet neve van feltntetve, a helyi vlasztsi bizottsg ltal kisorsolt sorrendben. A szavazlap egyszn, a szervezet emblmjt nem tartalmazza. A szavazlap ktnyelv: magyarul s a kisebbsg nyelvn kszl, de a jellt nevt, valamint a jelltet llt kisebbsgi szervezet nevt csak akkor tartalmazza kisebbsgi nyelven is, ha azt a jellt krte.
A leadott szavazatokat a szavazatszmll bizottsg kisebbsgenknt kln-kln szmllja meg, az eredmnyt jegyzknyvben rgzti. E jegyzknyv alapjn a helyi vlasztsi bizottsg llaptja meg a vlaszts eredmnyt: az az t jellt szerez mandtumot, aki a legtbb szavazatot kapta. Minden teleplsi kisebbsgi nkormnyzat t tag.
MTI - fidesz.hu |
2006. jlius 15-n, lezrul a vlasztpolgrok regisztrcis lehetsge a kisebbsgi vlaszti nvjegyzkbe
Figyelmezznk az oly ismert Szent Istvni intelemre, melyet Imre hercegnek rt: "VI. A VENDGEK BEFOGADSRL S GYMOLTSRL
A vendgek s a jvevnyek akkora hasznot hajtanak, hogy mltn llhatnak a kirlyi mltsg hatodik helyn. Hiszen kezdetben gy nvekedett a rmai birodalom, gy magasztaltattak fel s lettek dicssgess a rmai kirlyok, hogy sok nemes s blcs radt hozzjuk klnb-klnb tjakrl. Rma bizony mg ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabadd. Mert amiknt klnb-klnb tjakrl s tartomnyokbl jnnek a vendgek, gy klnb-klnb nyelvet s szokst, klnb-klnb pldt s fegyvert hoznak magukkal, s mindez az orszgot dszti, az udvar fnyt emeli, s a klfldieket a pffeszkedstl elrettenti. Mert az egy nyelv s egy szoks orszg gyenge s esend. Ennlfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jvevnyeket jakaratan gymoltsad s becsben tartsad, hogy nlad szvesebben tartzkodjanak, mintsem msutt lakjanak. Ha pedig le akarnd rombolni, amit ptettem, vagy szt szrni, amit sszegyjtttem, ktsgkvl igen nagy krt szenvedne orszgod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbtsd orszgodat, hogy korondat az emberek nagysgosnak tartsk." Forrs
A regisztrci llsa Angyalfldn
A regisztcis lap letlthet formban
A regisztcis lap .pdf formtumban |
Regisztrci a kisebbsgi vlasztsra
1997. vi C. trvny a vlasztsi eljrsrl
Az ajnlssal kapcsolatos adatok vdelme
59. (1) Az ajnlszelvnyekrl msolatot kszteni tilos. Nem tekinthet msolatnak a jells rvnyessgnek megllaptsa cljbl vezetett technikai nyilvntarts.
(2) A jellsnek az ajnl szemlyre vonatkoz adatai nem nyilvnosak. A jellssel kapcsolatos kifogs esetn az ajnlszelvny adatait, valamint a technikai nyilvntartst az illetkes vlasztsi bizottsg, a vlasztsi iroda s a brsg ellenrizheti.
(3) Az ajnlszelvnyeket, valamint a technikai nyilvntartst az illetkes vlasztsi iroda a szavazs napjn megsemmisti.
(4) A jell szervezet jellsi jogosultsgt a vlasztsi bizottsg a brsg ltal bejegyzett trsadalmi szervezetek nyilvntartsban ellenrizheti.
|
100 ves korban elhunyt ittebei Kiss Istvn
Megrendült szívvel tudatjuk, hogy az örmény
családból származó ittebei Kiss Ern aradi
vértanú oldalági rokona, ittebei Kiss
István, aki a két háború között a
diákok takarékszövetkezetének, a
Diákkaptárnak volt országos ftitkára, 100
éves korában, szent Karácsony napján
elhunyt.
Temetése 2006. január 15-én, vasárnap, a
Fasori Református (nem Evangélikus!) templomban
(Városligeti fasor 7.) lesz.
Isten adjon Neki örök békét.
|
Aradi Vrtankra, Magyarrmny hskre emlkeznk
Aradi Vrtankra, Magyarrmny hskre emlkeznk
2005. oktber 4.-n, kedden 17 rtl
a Fpolgrmesteri Hivatal Dsztermben
(Budapest V. Vroshz u. 9-11. I. emelet) |
A kztrsasgi elnk az Alkotmnybrsghoz fordult
A Magyar Kztrsasg elnke, Mdl Ferenc 2005. jnius 21-n vlemnyezsre az Alkotmnybrsgnak kldte meg a kisebbsgi nkormnyzati kpviselk vlasztsrl szl trvnyt. Mint ismert, az Orszggyls 2005. jnius 13-n elspr tbbsggel fogadta el a kisebbsgi nkormnyzati kpviselk vlasztsrl, valamint a nemzeti s etnikai kisebbsgekre vonatkoz egyes trvnyek mdostsrl szl trvnyt.
Az llamf szerint az Alkotmnybrsgnak megkldtt trvny kt szempontbl is agglyos. Egyrszt a trvny szerint olyan kpviselk is mandtumhoz juthatnnak a helyi nkormnyzat kpviseltestletben, akiket nem a vlasztpolgrok teljes kzssge vlaszthatott meg az nkormnyzati vlasztson, gy a megfelel demokratikus legitimcijuk hinyzik. A kztrsasgi elnk gy vli, hogy ez srti a npszuverenits elvt. Az llamf emellett a vlasztjog egyenlsge szempontjbl is agglyokat fogalmazott meg. A kisebbsghez tartozk ugyanis tbb szavazattal rendelkeznnek az nkormnyzati kpviselk megvlasztsnl, mint a kisebbsghez nem tartozk.
A kztrsasgi elnk indtvnynak a szvege teljes terjedelmben a Kztrsasgi Elnki Hivatal honlapjn olvashat. |
Tenisz elmarad 05/07/23-n
05/07/23-n, az egsznapos eső miatt, a
teniszdlutn elmarad.
rmny K.
|
Pongr÷tz Gergely (1932, Szamosújv÷r - 2005, Kiskunmajsa)
050528PoG
Pongr÷tz Gergely
 Pongr÷tz
Gergely 1932-ben szåletett Szamosújv÷ron
?rm?ny ?rtelmis?gi csal÷dban, apja
1940-ben Szamosújv÷r polg÷rmestere volt. 1945-ben
a csal÷d M÷t?szalk÷ra, a k?vetkez�
?vben Soroks÷rra k?lt?z?tt.
Pongr÷tz Gergely B÷csalm÷son v?gezte el a
mez�azdas÷gi gimn÷ziumot.
1956. október 26-27-?n kerålt a Corvin k?zi
fegyveres felkel�soporthoz, ahol testv?reivel hamarosan
meghat÷rozó szerephez jutottak. A fegyverszåneti
t÷rgyal÷sokon �volt legink÷bb bizalmatlan a
politikai ?s katonai vezet�kel szemben. November 1-j?n
vagy 2-÷n vette ÷t Iv÷n Kov÷cs
L÷szlótól a Corvin k?zi felkel�
ir÷nyít÷s÷t, ?s vonta
befoly÷sa al÷ a k?rnyez�csoportokat is.
A Corvin k?z az �parancsnoks÷ga alatt is a
legtekint?lyesebb nemzet�-b÷zis volt. November
4-?n hajnaltól csoportj÷val
megprób÷lt ellen÷llni a szovjet
t÷mad÷snak, de a túler�?s
kål?n?sen az aknat?z el� - tekintettel nagy
vesztes?geikre - t÷rsai egy r?sz?vel
m?g az ?jszaka folyam÷n a Víg utc÷ba
mentek ÷t, ahol Pongr÷tz lemondott a
f�arancsnoks÷gról.
Mivel kil÷t÷stalannak ít?lte a
tov÷bbi ellen÷ll÷st, a hónap
v?g?n elhagyta az orsz÷got. B?csben
csatlakozott a Magyar Forradalmi Tan÷cshoz. 1957
febru÷rj÷ig B?csben ?s Genov÷ban
tev?kenykedett, majd New Yorkba k?lt?z?tt, ahol
vagongy÷ri munk÷sk?nt kezdett dolgozni.
1957-ben Chicagóban megv÷lasztott÷k a Magyar
Szabads÷gharcos Sz?vets?g
aleln?k?v? (1982 febru÷rj÷ban
lemondott e tiszts?g?r�). 1959-t� tizenk?t
?vig Madridban ?lt. 1967 október?ben
Toledóban az 1956-os eml?kånneps?gen Alcazar
v?d�nek ?s a magyar szabads÷gharcosoknak eszmei
k?z?ss?g?r� tartott besz?det.
Visszat?rve Amerik÷ba biztosít÷si
ågyn?k lett, k?s�b sert?stelepe volt
Arizon÷ban. 1990-ben l÷togatott haza el�z?r.
1991-ben v?gleg hazak?lt?z?tt
Magyarorsz÷gra. Pongr÷tz az 1956-os Magyarok
Vil÷gsz?vets?g?nek, majd az 56-osok
Sz?vets?g?nek budapesti eln?ke ?s a
POFOSZ tiszteletbeli eln?ke, majd eln?khelyettese lett.
A Pesti Sr÷cok Alapítv÷ny
l?trehozója ?s vezet�e. 1982-ben
Chicagóban (1989-ben, majd b�ített kiad÷sban
1992-ben Budapesten) jelent meg a Corvin k?z-1956 cím?, a
forradalomról írott k?nyve.
forr÷s:
www.sulinet.hu/tananyag/
Eml?kezzånk r÷ egy
t?rt?net?vel:, mely Csorn÷ról indul:
... Egyszer l÷tom, hogy nyílik az ajtó, az
�nagy bedugja a fej?t ?s int. Odamegyek az
ajtóhoz. Azt mondja nekem, hogy "� perc múlva
legyen itt az ?desanyj÷val ?s a
kishúg÷val! Hozz÷k a cuccaikat!" Valóban,
j?tt az �nagy, kimentånk az ?påletb�, egyenesen
a f�apuhoz, ahol egy sz÷zados g?ppisztollyal ÷llt
�s?gben. Tisztelgett, ?s mi meg
kis?t÷ltunk.
Csorn÷n a laktanya nem a v÷rosban van, hanem kint van a
f?ldeken. Elhagytuk a kerít?st, olyan
sz÷z?tven m?terre, meg÷ll az �nagy, a
v÷llamra teszi a kez?t. "L÷tja ott azt a
f?nyes vonalat? Az a vasút. Az els�
÷llom÷son ne ÷lljanak meg, mert ott az
?jjel razzia lesz. H÷rom kilom?terre van a
m÷sodik ÷llom÷s. Oda menjenek el,
v÷rj÷k meg a vonatot, ?s azzal menjenek
tov÷bb." Szembe fordított mag÷val, ?s azt
mondta:
"Maga most kimegy Nyugatra. Tudja, hogy milyen nagy
felel�s?g van mag÷n? Ahogy viselkedik, úgy
fogj÷k megít?lni a magyar forradalmat ?s a
felkel�et. Minden l?p?s?re, minden szav÷ra
vigy÷znia kell. Ezt ne felejtse el soha!"
Kerestem ezt az �nagyot, de nem tal÷lom.
Pedig jaj, de sz erettem
volna megtal÷lni!
|
Kaliforniban jrt II. Karekin rmny egyhzf
2005. jnius 16., cstrtk 12:40
Kaliforniba ltogatott II. Karekin rmny egyhzf. Ebben az amerikai llamban tszz- s htszzezer kz teszik az ott l rmny szrmazsak szmt.
A katolikosz-ptrirka, aki 1999. vi beiktatsa ta msodszor ltogatott el az Egyeslt llamok nyugati partvidkn elterl szvetsgi llamba, Costa Mesa vrosban vezette az rmny egyhz helyi hveinek krmenett, majd Burbank-ben megldotta az ott pl rmny templom alapk-lettelt.
Los Angelesben II. Karekin mist celebrlt a Szzanya rmai katolikus szkesegyhzban, ahol jelen volt Roger Majoni bboros, kaliforniai rsek is. Ez az els nem katolikus eucharisztia templomunkban. "Mi, katolikusok s rmnyek megrtjk egymst "- nyilatkozta az istentisztelet utn a los angelesi fegyhzmegye szvivje.
Kulcsr Istvn
forrs |
zemanyag spekulci: A kolajvezetk megnyitsa a rgi stabilitsra irnytja a figyelmet
zemanyag spekulci: A kolajvezetk megnyitsa a rgi stabilitsra irnytja a figyelmetAres Ghazinyan (ArmeniaNow riportere)
Mjus 25-n kerlt megrendezsre a Bakutl 40 km-re fekv Sangachal olajmez kzelben a Baku-Tbilisi-Ceyhan (BTC) olajvezetk azeri szakasznak nneplyes tadsa. Az olajvezetk, mely valamivel tbb mint 3 millird dollrba kerlt s 1,770 kilomter hossz 2007-re a terlet hrom llamt - Azerbajdzsnt, Grzit s Trkorszgot - fogja sszektni. Azerbajdzsn llami Olajtrsasgnak vezetje szerint viszont mr ebben az vben 20 milli tonna olajat fognak kitermelni a Kaszpi-tengerbl s egy rszt a Fldkzi-tengerbe pumpljk.
Olajhzassg: a partnerek gazdasgi fellendlst vrnak.
A bakui tadson a vendgek kztt volt az OSCE Minszk Csoport, Hegyi-Karabakh teleplsnek korbbi trselnke Steven Mann, aki az Amerikai Klgyminisztrium energiapolitikai bizottsgnak klnleges kpviselje.
"Ez az olajvezetk rsze George Bush amerikai elnk energiapolitikjnak" - mondta Mann Bakuban. Mg az 1990-es vek kzepn Mann felhvta az rmny vezets figyelmt az olajvezetk rmnyorszgon trtn lefektetsnek lehetsgre s kedvez pillanatra, s ezzel a lpssel is kzelebb kerlni a karabakhi konfliktus rendezshez. Termszetesen semmifle megllapodst nem sikerlt ktni, aminek kvetkeztben az olajvezetk s annak jvedelme elkerlte rmnyorszgot.
"A Baku-Tbilisi-Ceyhan ( BTC) olajvezetk s a Baku-Tbilisi-Erzum gzvezetk, aminek megvalstsra kvetkez vben kerl sor, az egsz terletet, belertve Grzit is, energia szempontjbl teljese fggetlenn teszi" - mondta Mikhail Saakashvili miniszterelnk az azeri fvrosban. "Mindez nagyon fontos fggetlensgnk megerstse s a krnyez orszgokkal val kapcsolat elmlytse rdekben. Ez valban egy trtnelmi pillanat, ami teljesen j tvlatokat nyit. Megvltozik a rgi s megvltozik a vilg. A BTC beruhzs megvalstsa elsdlegesen Azerbajdzsn s szvetsgeseinek, akik kz Grzia is tartozik, gyzelme."
"Azerbajdzsn s Grzia kztti szmos komoly ellentt ellenre, az orszgok kztti kapcsolatot a stratgiai partnersg jellemzi," mondta Levon Ghazaryan politikai elemz ezzel kapcsolatban. � A ktoldal ktelkek kialaktsnak rtelme tkletesen egybevg ezen orszgok klgyi tancsadi ltal, a rgi fejldsre kidolgozott terv pontjaival.�
Ilham Aliyev azerbajdzsn miniszterelnk a kolajvezetk megnyitst olyan lehetsgnek tekintette, ahol a Karabakhal kapcsolatban elhangz szlamoknak tartalmat is lehet adni.
"A Baku-Tbilisi-Cayhan olajvezetk lefektetse a bizonytk arra, hogy a politikai akarat s a terleti egyttmkds jelenltben mg a leghihetetlenebb beruhzsok is megvalsthatak" mondta. "Egy ersebb Azerbajdzsn minden lehetsget meg tud ragadni, hogy elrje terleti egysgt s helytll megoldst talljon a karabakhi problmra. Mint az, kztudott az rmny agresszi sorn Azerbajdzsn terletnek 20 szzalkt elfoglaltk s tbb, mint egy milli llampolgr vlt menekltt. Remljk, hogy ezek a problmk a kzeljvben megoldsra kerlnek."
De mg az azeri vezet a vezetket "terleti sszefogsknt" jellemezte, Jerevnban egsz ms vlemnyt fogalmaztak meg.
Az BTC olajvezetk tadsa zavarja a terlet egyenslyt� mondta az rmny miniszterelnk Andranik Margaryan. "Jerevn megprbl alternatv megoldst tallni, hogy fenntartsa a terlet gazdasgi egyenslyt, amire az egyik lehetsge az Irn-rmnyorszg gzvezetk lenne".
Vardan Oskanian rmny klgyminiszter kevsb volt pesszimista a BTC megnyitsval kapcsolatos nyilatkozataiban: "Az olajvezetk jelenlte s mkdse a trsgben tovbb erstik a karabakhi problma bks megoldsnak lehetsgt s lehetetlenn teszi jabb sszecsapsok kialakulst. Ha azok, akik az olajvezetk lefektetst kudarcnak tekintik hatalmon lennnek a Hegyi-Karabakhot alkudozsok trgyv tettk volna. Mostantl fogva a harcok jraindtsa csak Azerbajdzsnon mlik s nemcsak rmnyorszg fogja ellenezni a dntst. A nemzetkzi kzssg s a magnvllalkozsok ellenezni fogjk a hbort, gy ezen a tren Azerbajdzsn komoly akadlyokba fog tkzni".
Ezt a gondolatot elszr Vazgen Sargsyan rmny vdelmi miniszter fejtette ki, mikor nem volt egy vlemnyen rmnyorszg els miniszterelnknek Levon Ter-Petrosyan llspontjval az azta npszerstett "olajvezetk terletekrt cserbe" szlogen tekintetben. rmnyorszg miniszterelnke 1997 tett utols ksrletet, hogy meggyzze a lakossgot s a politikai vezetst az olajvezetk rmnyorszgon trtn tvezetsvel kapcsolatos elnykrl, amiket a beruhzs fejleszti grtek neki.
"Vlemnyem szerint a BTC mielbbi mkdse rmnyorszg malmra hajtja a vizet, mivel egyrtelm, hogy azerbajdzsn korrupt politikai vezetsnek ksznheten a kztrsasg nem tud harmonikusan fejldni s Azerbajdzsnban az zemanyag tartalkok rendkvl szksek", mondta Ghazaryan politikai elemz. Amg a kln-alap gazdasg mkdik Azerbajdzsnban nevetsges egyltaln - azerbajdzsn ttrsrl - beszlni s mire ez az llam demokratikuss vlik, nem lesz sem olaja, sem gza.
Azerbajdzsn trtnete valjban csak az olaj trtnete s semmi ms. Azerbajdzsn csak mint nyersanyag bzis fontos a vilgkzssg szmra s ha nincs ott olaj, nem lesz nemzetkzi segtsg sem.
© Copyright ArmeniaNow.com 2002-2004. All rights reserved.
Articles may be reproduced, provided ArmeniaNow.com is cited as the source. |
Tenisz elmarad! 05/06/11-n
Tjkoztatjuk Tisztelt Jtkostrsainkat, hogy a szombat dlutni teniszparti plya foglaltsga miatt elmarad jnius 11-n.
Szves megrtsket ksznjk.
rmny K |
Műsorvltozs! Nemzetisgek Fesztivlja
prog
Örömmel tudatjuk,
hogy a XIII. kerületi Nemzetiségek
Fesztiválján az örmények Yengibarian Dávid
jazz-muzsikust léptetik fel. Dávid
munkásságának eredménye a szépen
fejlődő hazai és nemzetközi pályája. E
pálya legújabb mérföldköveiből
hallhatunk bemutatót a 2005.
június 5-án kb. 17 órakor kezdődő
bemutatón.
A Guszán-trió
fellépése technikai okokból elmarad.
Örmény Kisebbségi
Önkormányzat
|
Az Egyhzkzsg karcsonyi krlevele
hirlev2004m.htm
ÖRMÉNY KATOLIKUS LELKÉSZSÉG
1114 Budapest, Orlay utca 6.
Kedves Testvéreim!
Újra jelentkezem az
egyházközség karácsony körüli
körlevelével, ahogy az régebben sok éven
át szokásunk volt.
Karácsony eltt, az örmény liturgia szerint a
Megtestesülés ünnepkörének nagy napjait, a
Karácsonyt és a Vízkeresztet megelz ötven
nap idszakát járjuk. Karácsony, Jézus
születésének napja az egész társadalom
számára is nagy ünnep. Sok kedves
emlékünk fzdik hozzá, amelyekért
hálát kell adnunk Istennek. Minden más eltt
azonban legnagyobb ajándékáért: a
Jézusban emberré lett Ige
megtestesüléséért. A betlehemi
istálló-barlangban kicsiny gyermekként
született erre a világra az Isten. Vállalta a
végskig elmen szolidaritást emberi sorsunkkal, hogy
megváltson minket. Hálával, örömmel kell
fogadnunk Jézust - az országához kell
újra, teljes szíwel csatlakoznunk.
Mindannyiunk eltt sok és komoly teend áll az
elkövetkez idben. A legelsnek, a legfontosabbnak az
egyházközség életének
megújulását látom. A legfontosabb Isten
kegyelme. Ehhez kell, hogy járuljon a mi részünkrl
a lelki megújulás, bnbánat és
kiengeszteldés szándéka. Lemondás a
sérelmek emlékének rizgetésérl.
szinte törekvés a jóra, mindenki javára.
Mindenkit örömmel fogadunk, aki az örmény
katolikus egyház tagja akar lenni!
Nagyon kérem, hogy mindenki
imádkozzék minden nap (legalább) egy
Üdvözlégyet az egyházközség
megújulásáért. És kérem,
jöjjetek a vasárnapi
szentmisére! Ennek idpontja változatlanul de. 11 óra, minden
vasárnap és ünnepnap.
A múlóban lév év két legfontosabb
eseménye két kinevezés volt. Fpásztorunk, Erd Péter bíboros
atya június elején plébániai
kormányzósággal bízott meg, majd vezet
testületül ideiglenesen (egy évre) gondnokságot
nevezett ki. Ennek tagjai: Kirkósa
Gyula, Vákár Tibor, Wertán Zsoltné,
Zakariás Antal Dirán, és Zárug Béla. Ez a
testület els ülésén Zakariás Antal Diránt
választotta meg a gondnokság világi
elnökhelyettesének.
Új elem életünkben az egész napos
szentségimádás, évente két
alkalommal. Bíboros fpásztorunk ezt 2005-tl minden
egyes templomban és kápolnában elrendelte. A mi
szentségimádási napjaink: július 8.
és szeptember 24. Már most kérem, hogy aki
megteheti, jöjjön el ezeken a napokon egy kis idre a
templomba, a szentségi Jézust imádni.
Templomunk évi három
hagyományos ünnepe 2005-ben:
április 23. (örmény
vértanúk napja),
június 11.
(Világosító Szent Gergely búcsú)
és
szeptember 24. (Fogolykiváltó
Boldogasszony azaz Mindenkor Segít Szzanya
búcsú) lesz.
Mindhárom nap szombat. Az
ünnepélyes örmény szertartású
szentmise délután 5
órakor kezddik, eltte délután 4
órától (szept. 24.-én egész nap)
szentségimádás.
Kérem, hogy aki a régi örmény szokás
szerint szeretné lakását Vízkereszt
körül megszenteltetni, keressen meg az idpont
megbeszélése végett.
Állandóan aktuális probléma betegeink
szentségekkel való ellátása. Nem csak a
halálhoz közeledké, de az övék
különösen! Nagyon kérem, hogy akinek beteg
hozzátartozója van, szóljon, hívjon! A
vasárnapi szentmisén kívül
általában a domonkos plébánián
vagyok elérhet:
Domonkos Plébánia
Budapest, XIV.
Thököly út 56.
1146
Telefon/Fax: 460-06-05
E-mail: palatya@freemail.hu
Mindenkit kérek,
kapcsolódjék be az egyházközség
életébe! Ha teheti, ötleteivel, javaslataival is.
Mindenképpen a vasárnapi szentrnisén való
részvétellel, minél gyakrabban a mi templomunkban.
És mindenekeltt imádsággal az
egyházközségért, annak
megújulásáért. Minden szentmisémben
megemlékezem az egyházközség valamennyi
hívérl.
Az értünk megszületett Kisded, a nekünk adatott
Fiú áldásával kérek és
kívánok mindenkinek kegyelemteljes, békés
karácsonyi ünnepeket és áldott, boldog
új esztendt
2004. decemberében
Pál atya sk.
(P. Leszkovszky Pál O.P.
plébániai kormányzó)
|
Kzmeghallgats 2004.
rtestem a kerlet tisztelt polgrait, hogy a XIII. kerleti rmny Kisebbsgi nkormnyzat kpvisel-testlete
a 2004. vi kzmeghallgatst
2004. oktber 19-n, kedd 18:00 rai kezdettel,
a Angyalfldi Jzsef Attila Mveldsi Kzpont
kisgalrijban tartjuk.
Rszletek a [MEGHV] [PROGRAMAJNL]rovatban |
A XIII. ker. Kisebbsgek Kerekasztala
Tanulmnyt, 2004. prilis 16-18.
Pozsony-Modra
Szlls:
Modra - Harmonia . 3553
Modra - tel: 0042133/6472296 (300 SKK/j)
(Klfldi Egyetemistk Nyelvi Elkszt Kzpontja)
Program:
04. 16. 7:30 Bke tr - induls a Polgrmesteri Hivatal parkoljbl -> Rajka - Pozsony
ebd: Cafe Dominilo - Retaurcia
vrosnzs, sta - Vr - vros
17:00 Nemzeti Mzeum (Narodn Muzeum) ell induls Modrra
18:00-19:00 szlls elfoglalsa - 2 gyas szobkban
04. 17. 8:00 reggeli
9:00 elads: Tjkoztat a NKM Nemzetisgi kultrlis Tancs s annak szakkollgiuma cljrl, mkdsrl.
Fuzik Jnos, Orszgos Szlovk nkormnyzat elnke
10:00 elads: Tjkoztat a Kisebbsgi Trvny s a Vlasztsi Trvny mdostsrl, annak stdiumairl.
Dr. Magrez Andrs az Ombudsmani Hivatal fosztlyvezetje
12:30 ebd
dlutn Modra, Kermia Mzeum emgtekintse, szabad program
18:00 vacsora, borkostol (Modra borvidk)
04. 18. 8:00 reggeli
kirnduls: Vrsk (erven Kame)- Plffy kastly, 90 perces kastlyltogats
ebd: hazaton, Komrom eltt egy halszcsrdban
19:00 hazarkezs a Bke trre
Kltsgek: (1 SKK= 7 HUF )
Busz: 5000 HUF/f
Szlls: 600 SKK/f (4200 HUF/f)
tkezs: 1000 SKK/f (7000 HUF/f)
Belpk: 200 SKK/f (1400 HUF)
_________________________________________
sszesen: 17600 HUF/f
A fizets mdja: tutals a 11784009-15513003-0567000
(Angyalfldi Szlovk nkormnyzat),
hivatkozs: tanulmnyt 2004. 04. 16.
A zsebpnzt clszer mr itthon bevltani (pl. Nyugati Pu-i vlthelyek)
Hollsy Tiborn
|
Karcsony a Lengyeleknl 2003.
A Bem J. Kulturlis Egyeslet
2003 december 20-n 19:00 rtl tartja szoksos karcsonyi nnepsgt. Mindenkit szeretettel vrnak. |
Kzmeghallgats, (2003. 03. 05.)
Elnki beszmol - sszefoglal
A kerleti Kpviseltestlet s az llam - nem utols sorban anyagi - tmogatsval a tavalyi vet sikerrel lezrta. A pnzgyi rend kialakultnak tekinthet. A kitztt feladatok tbbsge a kzssgpts krbe tartozik. E feladat vgrehajtsa sorn a kerletben s a dnt tbbsgnk szrmazsi helyn, Erdlyben nagyobb megmozdulsokat szerveztnk. A siker mrtke az irnyunkban megnyilvnul bizalom. Az elnk rmmel szmolt be arrl, hogy e bizalom jegyben egyre inkbb relis clkitzsekkel s tarthat hatridkkel rendelkez tletekkel keresnek meg bennnket. A kzelmlt esemnyei kzl kiemelte, hogy a vlasztsok eredmnye alapjn a kzssg erinek tbbsge gy dnttt, hogy a korbbi orszgos vezets ltal kpviselt irnyzatot elveti, helyette j emberekkel j csapatot indt. E testletnek tagja dr. Kiss Margit. A fvrosi testlet 4 v kihagysa utn jra megalakult a korbbi irnyvonal mentn. E testletnek tagja Fleki Balzs. A kerleti testletnk feladatnak leginkbb a helyi kzssgi hrcsere talpralltst ill. felvirgoztatst tartja, de nem hanyagoljuk az eddig mr sikerrel vitt, s a munkatervnkben is szerepl feladatokat. |
Megvlasztottk az Orszgos rmny nkormnyzatot
2003. februr 16-n, 96 elektor megvlasztotta a 19 fs Orszgos rmny nkormnyzatot. A vlaszts trvnyes s minden elzetes vrakozst fellmlan rendezett krlmnyek kztt zajlott le. A testlet elnkl id. Ajn Gergely sifoki, elnkhelyetteseil pedig Szarkiszjan dm csepeli s Szongott Gbor budafoki kpviseltrsunkat vlasztotta a felllt testlet. A testlet tagjainak lelkiert s sr sikerlmnyeket kvnunk. |
Sikeresen megvlasztottk a Fvrosi rmny Kisebbsgi nkormnyzatot
2003. februr 11-n a Vroshza dsztermben a jelenlv 53 fvrosi elektor megvlasztotta a Fvrosi rmny Kisebbsgi nkormnyzatot. A testlet tagjai a megbzlevelket, 2003. februr 17-n veszik t. A testlet elnknek megvlasztsra az els lsen kerl sor. A testlet a munkt 4 v kihagysa utn fogja |
|
|
|
|
|
|
|
|
Minden kisebbsgi gazdasgi felels figyelmbe.jpg)
A kt nagyobb rmny telepls helynek - Szamosjvr s Erzsbetvros - beazonostshoz hasznlhat trkp. (A trkp 1878-as llapotokat mutatja, lsd jelmagyarzat)
